Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

IV. A vadászat gyakorlásának akadályozása. – Vadnak kézzel elfogása. – Vadászati kihágások, minősítések és egyéb vegyes intézkedések. – Pénzbüntetések megoszthatósága és rendeltetése. – Per ujra felvétel. – Kár- és költségkérdések

100 frt pénzbüntetéssel, mert ha valamely cselekmény a vadászati törvény 27. §-ába ütközik, ugyanazon cselekmény nem büntethető egyszersmind a 26. §-a alapján is, mivel az előbbi szakasz nem ujabb, hanem a 26. §-ban már körülirt orvvadászásnak súlyosabb körülmények között történt elkövetését és igy súlyosabb mértékben megtoldandó orvvadászásnak a kihágását állapítja meg, illetve rendeli büntetendőnek, mely oknál fogva vádlott egyedül a 27. § alapján volt elmarasztalandó. Az iratoknak a pénzügyigazgatósághoz áttételét kimondó része, miután a feljelentés másodlata a fenforogni látszó jövedéki kihágási eljárás megindítása végett a pénzügyigazgatósághoz már áttétetett, mint felesleges töröltetik, ellenben a fegyver elkobzását elrendelő része helybenhagyatik. Idegen vadászterületen tiltott eszközöknek, mint töröknek, csapdáknak felállítása — akár ejtetik el ez által vad, akár nem — az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-ába ütköző kihágást képez. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 4166. sz. határozata, Cs. * vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának f. évi junius hó 24-én 193/kih. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a gy—i járás szolgabirája által hozott elsőfokú itélet helybenhagyásával, B. J. gy.-sz.-m—i lakos idegen vadászterületen tőrökkel elkövetett orvvadászás miatt terhére rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetett, a panaszos vadásztársaság nevében közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztatik és panaszlott idegen vadászterületen őzcsapda felállítása által elkövetett kihágásban vétkesnek mondatik ki és ezért az 1883. évi XX. t.-cz. 27. §-a alapján 100 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 10 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatik el, mert nevezettnek azon cselekménye, hogy ugyan a tulajdonát képező, de a panaszosként szereplő vadásztársaság által haszonbérelt erdőterületen nyúl- és őzfogásra egyaránt alkalmas csapdát állított fel, az elmarasztalás alapjául vett törvényszakaszba ütköző vadászati kihágást megállapítja, minthogy már a tiltott eszközt képező csapda, illetve tőr felállítása által is — tekintet nélkül arra, hogy azzal vad fogatik vagy öletik-e meg — elkövettetik az orvvadászásnak emiitett súlyosabb neme és nemcsak 'kísérlet jellegével bír. Tilalmi időben a hasznos vad árulóját az 1883. évi XX. t.-cz. 31. §-a alapján csak akkor lehet elmarasztalni, ha a vad nála találtatott. A m. kir. belügyminiszter 1393. évi 2291. számú határozata, T. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának f. évi