Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

IV. A vadászat gyakorlásának akadályozása. – Vadnak kézzel elfogása. – Vadászati kihágások, minősítések és egyéb vegyes intézkedések. – Pénzbüntetések megoszthatósága és rendeltetése. – Per ujra felvétel. – Kár- és költségkérdések

— 68 — julius hó 19-én 131/kili. sz. a. kelt másodfokú Ítélete, mely szerint az Sz. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú Ítélet megváltoztatásával G. Frigyes, G. Lajos, B. Ernő szobafestők és B. Vilmos asztalos sz—i lakosok, az ellenük idegen vadászterületen engedély nélkül vadászás, illetve az abban való részesség miatt folyamatba tett kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól felmentettek, a panaszos által közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, megváltoztatik s azzal szemben Sz. város rendőrkapitányának folyó évi január 22-én 4/kih. sz. a. hozott elsőfokú Ítélete hagyatik helyben, a mely szerint: I. G. Frigyes idegen vadászterületen engedély nélkül vadászás miatt az 1883. XX. t.-cz. 26. §-a alapján 40 frt pénzbüntetésben, vadászkutyájának szándékosan idegen vadásztérre vivése miatt ugyanazon töryényczikk 32, §-a alapján még 10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 4+1 napi elzárásban; II. G. Lajos részben vadászás, részben részesség miatt, III- B. Ernő és ÍV. B. Vilmos vadászásban részesség miatt, az 1883. évi XX. t.-cz 26. §-a alapján egyenldnt 30 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetén 3—3 napi elzárásban és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatnak el, ugy a feljelentő, mint a vadászőr, nemkülömben B. Vilmos vallomása által beigazolást nyert, hogy elsőrendű vádlott m. évi deczembcr hó 29-én a másod- és harmadrendű vádlottak kíséretében az r—i szőllőkben szabadon engedte kutyáját és az —* a mint a nyomokból látható volt — az útban levő bokrokat kiszimatolta; továbbá megállapittatott, hogy folyó évi január hó 7-én II., 111. és IV. rendű vádlottak a v-i hegy előtti szántóföldön egymástól kisebb távolságban — II. r. vádlott fegyverének kakasát is felhúzva — lövésre készén oly szándékkal haladtak, hogy ha a vad felugrik, arra lőjjenek, mely körülmények mindkét vadászati kihágás fenforgását, illetve az engedély nélküli vadászásban való részességet magukban foglalván, panaszlottak a fenti mértékben büntetendők voltak. idegen vadászterületen engedely nélküli vadászati kihágás megállapítására elegendő bizonyíték az, ha az erdő- és vad-őr hit alatt vallja, hogy a tettest orvvadászaton akkor érte, midőn fegyverre! vállán az idegen vadászterületről kijött. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 3530. sz. határozata. B. vármegye alispánjának f. évi szeptember hó 21-én 78/kih: szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint az s—i járás főszolgabírója által hozott elsőfokú itélet megváltoztatásával F. Pál turonyi lakos, idegen vadászterületen, a jogbérlő engedélye nélkül vadászás miatt terhére rótt kihágás vádja és annak jogkövetkezményei alól fölmentetett, a panaszos által közbetett felebbezés folytán