Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

IV. A vadászat gyakorlásának akadályozása. – Vadnak kézzel elfogása. – Vadászati kihágások, minősítések és egyéb vegyes intézkedések. – Pénzbüntetések megoszthatósága és rendeltetése. – Per ujra felvétel. – Kár- és költségkérdések

— 07 — a szóban forgó feljelentés elbírálására a közigazgatási hatóság hatáskörét kellett megállapítani és pedig annál is inkább, mert ha az eljárás során oly körülmények merülnének fel, a melyek miatt a szóban forgó cselekmény vadászati kihágásnak sem lenne minősíthető, ebben az esetben is annak kimondása, hogy a feljelentett cselekmény büntetendő cselekmény ismérveit nem foglalja magában, a közigazgatási hatóság feladatát képezi, mint a melyhez a feljelentés eljárás végett bcnyujtatott. Azon cselekmény, hogy idegen vadászterületet botokkal kezükben bejárnak — oly czélból, hogy az illetők szomszédos vadászterülete vadállománya esetleg szaporittassék — engedély nélkül elkövetett vadászást nem képez; de a jogában sérelmet szenvedett kártérítési igényét a polgári bíróság előtt érvényesítheti. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 2590. sz. határozata, N. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának folyó évi márczius hó 18-án 4260/kih. sz. alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint E. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú itélet helybenhagyásával F. J., V. T. és G. J. e—i lakosok idegen területen engedély nélkül való vadüzés, illetve vadászás miatt az 1883-évi XX. t.-cz. 26. §-a alapján egyenként 20 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 2—2 napi elzárásban, továbbá az eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatnak el, az elmarasztaltak által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztatik és panaszlottak a terhükre rótt kihágás vádja és jogkövetkezményei alól felmentetnek, fenhagyatván panaszos F. F.-nek, hogy vélt jogsérelmét polgári peruton orvosolhassa; mert panaszlottaknak azon cselekményük, hogy panaszos vadászterületét botokkal kezükben szomszédos vadászterületük vadállományának esetleges szaporítása czéljából bejárták és később saját területüket megvadászták, az idegen területen elkövetett vadászás kihágásának tényálladékát nem foglalja magában, a kihágás kísérlete pedig, melynek a fenti cselekményt a másodfokú itélet minősiti, az 1879. évi XL. t.-cz. 26. §-ának második bekezdése értelmében nem büntettetik. Ha valaki engedély nélkül idegen vadászterületen fegyverének kakasát felhúzva lövésre készen tartja oly szándékkal, hogy ha a vad felugrik, arra rá lő, vadászati kihágást követ el. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 3028. számú határozata, Sz. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának folyó évi