Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

II. Az erdő-, mező- és vadőrökről. – Vasúti őrök fegyvertartása. – Erdőőri szakiskolák növendékeinek vadászati adómentessége. – Vadőri vizsga

— 36 — nyúlás feltételeinek egyike vagy másika fenforog, az erdőőr fegyverét csak azután használja, miután minden enyhébb eszközök alkalmazása eredménytelen marad s még akkor is a legnagyobb kímélettel és csak oly mérvig, a mely a támadás visszaverésére vagy az ellenállás legyőzésére elkerülhetlenül szükséges. A fegyver tehát mindenkor óvatosan használandó, különös figyelemmel arra, hogy az ember élete lehetőleg kiméltessék és szükségtelenül veszélynek ki ne tétessék. Ehhez képest és a mennyiben azt a viszonyok megengedik, előbb a kevésbé veszélyes fegyver (szurony) használandó, mire nézve határozó befolyással bir még az is, vájjon az ellenszegülő szintén fegyverrel és pedig milyennel, vagy milynemü testi sértést okozható eszközzel van ellátva. 5. §. Ha a fegyvernek fent elősorolt esetekben történt alkalmazása folytán az ellenszegülő súlyos testi megsértése következett be, az illető erdőőr köteles azonnal intézkedni, hogy a megsértett egyén a legközelebb fekvő biztos helyre szállittassék s a viszonyok által nyújtható ápolásban részesittessék. Ezenkívül köteles az erdőőr a fegyver használatát, ha az súlyos testi sértést vagy halált okozott, az illetékes közigazgatási bizottsághoz mindenkor haladék nélkül bejelenteni, a lőfegyver alkalmazását pedig akkor is, midőn az illető egyén meg nem sérült vagy könnyű sebbel a helyszínről elmenekült. Halál esetén a tényálladék felvétele végett az illetékes járási főszolgabírónál is jelentés teendő. A fegyelmi eljárásról. 6. §. A hatóságilag felesketett s ennélfogva a szolgálatban közbiztonsági közegnek tekintendő erdőőr ellen fegyelmi eljárásnak van helye: 1. ha a kötelességszerű hűséget megszegi s nevezetesen, ha maga követ el erdei kihágást, vagy ha a kihágást, melyről tudomással bir, hiven és kötelességszerűen be nem jelenti vagy a kártevővel összejátszik ; 2. ha valamely szolgálati cselekményért vagy eljárásért ajándékot vagy jutalmat követel s illetve ilyet elfogad; 3. ha az állásához és szolgálatához kötött jogokkal visszaél; 4. ha a rovatos naplóba vagy szolgálati iratokba szándékosan lényeges valótlanságot vesz fel; 5. az 1879. évi XXXI. t.-czikkben foglalt erdőtörvény 38. §-a alapján letett esküben fogadott kötelezettségeket megszegi vagy meg nem tartja; 6. a szolgálatát többszöri megintés után is hanyagul teljesiti, vagy oly mértékben elhanyagolja, hogy abból az erdőbirtokosra kár háramlik vagy háramolhatnék; 7. ha a tudomására jutott erdőrendészeti áthágásokat be nem jelenti;