Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

I. Vadászbérleti ügyek

— 29 — A község által tartott tenyészbika és mén költségeire a magánbjrtokosok vadászati és legelőbérjövedelme az esetben fordítható, ha az érdekeltek ezen jövedelmeket önként átengedik. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 103,635. sz. határozata, M. Kármegye közönségéhez. — A mult évi január 29-én tartott bizottsági közgyűlésében B. község 1894. évi számadásának felülbirálata rendén 193. sz. a. hozott határozata ellen dr. S. A. b—i lakos felfolyamodással élvén, azt felülvizsgálván — annak helybenhagyása mellett — a mult évi augusztus hó 28-án 8892. sz. alatt tett alispáni jelentéssel felterjesztett ügyiratok leküldése mellett további szabályszerű eljárás végett következőkről értesítem a czimet: A határozatnak a község által beszerzett és tartott apaállatok beszerzési és tartási költségeire vonatkozó s felebbező által kifogásolt rendelkezéseit illetőleg, a földmivelésügyi miniszter ur meghallgatása után megjegyzem, hogy a község által beszerzett és tartott apaállatok beszerzési és tartási költségei az 1894. évi XII. t.-cz. és az annak végrehajtása tárgyában 48000/94. sz. alatt kiadott rendelet 25. §-a értelmében rendszerint az apaállatokat tenyésztésre használó, illetve külön apaállatokat nem tartó lakosokra vetendők ki az anyaállatok száma arányában. A község a magánbirtokosság tulajdonát képező s az 1894. évi XII. t.-cz 6. §-a alá eső legelők jövedelme fölött nem rendelkezhetik. Ennélfogva a felebbezett törvényhatósági határozat azon czélzata, hogy a község által tartott tenyészbika és mén költségeire a magánbirtokosok vadászati és legelőbérjövedelme fordíttassák, csak azon esetben valósitható meg, ha az érdekeltek ezen jövedelmeket önként átengedik. A felebbezett törvényhatósági bizottsági határozat e tekintetben szintén csak föltételesen intézkedvén, illetve a községet a szóban levő jövedelmek tekintetében pusztán az érdekeltekkel való szerződésre utalván, a szóban levő jövedelmek miként felhasználásának kérdésé nem jutott érdemi megoldásra s igy S. A. felebbezésének ide vonatkozó része érdemi elbírálást, valamint a határozat ezen intézkedése megváltoztatást az 1894. évi XII. t.-czikk szempontjából nem igényel. A községi vadászterületek bérbeadásánál előforduló szabálytalanságok meggátlása tárgyában a m. kir. belügyminiszter 7731/1896. szám alatt, az alábbi körrendeletet intézte az összes törvényhatóságokhoz. Az «Országos m. vadászati védegylet»-nek a földmivelésügyi miniszter úrhoz tett s velem közölt jelentése szerint ujabban is sajnosan volt tapasztalható, hogy az 1883 : XX. t.-cz. 3. §-a értei-