Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

I. Vadászbérleti ügyek

— 27 — zése folytán azon indokolással oldotta fel, mert a bemutatott bérszerződésből nem tűnik ki, hogy az egymással összefüggésben levő, 50 holdnál nagyobb, de 200 holdnál kisebb s birtokosaik által az 1883. évi XX. t.-czikk 2. §-a 3. pontja szerint önálló vadászterületekké egyesitett területek bérbe lettek-e adva vagy nem és mert nem lett az árverési feltételekbe felvéve azon rendelkezés, miszerint azon esetre, ha a bérlő a szerződési feltételeket meg nem tartaná, a községnek kiköttetik az a joga, hogy a szerződést azonnal felbonthassa s ebből eredhető minden kárát és elmaradt hasznát a bérlőn követelhesse. A czimnek ezen határozatát K. B. Gy. é—i lakos felebbezése folytán felülvizsgálván, azt, mint illetéktelen hatáskörben hozottat megsemmisítem és az alispánnak mult évi 26440. sz. a. hozott határozatát B. G. és társainak felebbezése folytán az 1883. évi XX. t. cz. 3. §-ához képest magam részéről vévén felülvizsgálat alá, azt feloldom és egyszer

T smind B. G.-t é—i földtulajdonos társaival együtt vitássá lett azon kérelmükkel, hogy a folyó évi szeptember hó 10-én kiállított hivatalos bizonyítványban felsorolt s egyesítve 970 holdat és 1430 •-ölet kitevő földbirtokaik önálló vadászterületnek tekintendők-e, az ezen kérdés elbírálására az idézett törvény 2. §-ának utolsó kikezdése értelmében első fokban illetékes főszolgabíróhoz utasitom és elrendelem, hogy a vármegye alispánja a bérszerződés jóváhagyásának kérdésében akkor hozzon ujabb határozatot, ha ezen előzetes vitás kérdés már jogerős határozattal lesz eldöntve. Mert a vármegye alispánjának a községi vadászterületek bérbeadása iránt kötött bérszerződések felett hozott határozatai ellen az idézett törvény 3. §-a második bekezdése értelmében nem a cziinhez, hanem hozzám intézhetők a felfolyamodások; a mi pedig a szóban levő 970 hold és 1430 G-ölnyi egyesitett területnek vitássá lett vadászterületi önállósága kérdését illeti, ezen kérdés mindig előzetesen a vadászati bérszerződés jóváhagyásának kérdésétől elkülönítve, az arra törvény szerint illetékes hatóságok által fokozatosan bírálandó el és pedig első fokban határoz a főszolgabíró, másodfokban az alispán s harmadfokban (az 1876. évi VI. t.-cz. 58. §. c) pontja alapján) a közigazgatási bizottság. A községi vadászterület bérjövedelmében való részesedési arány megállapításának kérdésében elsőfokban a község képviselőtestülete s másodfokban a vármegye közigazgatási bizottsága illetékes határozni. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 44077. sz. határozata, S. vármegye alispánjához. — Folyó évi április hó 1-én 11698. sz. alatt hozott határozatát, melylyel a B. U. község zsellérbirtokos-