Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

I. Vadászbérleti ügyek

— 18 — árverés alapján kötött bérszerződést helybenhagyta, a S A.-sal kötött bérszerződés illetékesen felülbiráltnak s attól a közhatósági jóváhagyás illetékes hatáskörben megtagadottnak tekintendő. A községi vadászterület árverés alapján bérbeadásának felülbirálatára hivatott alispán nem jogosult az árverés eredményének módosítására. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 114,992. sz. határozata, A. vármegye alispánjához. — Azon határozatát, melylyel az Ó-T—d község vadászterületének bérbeadása iránt 1896. évi október 10-én megtartott nyilvános árverés alapján, a község mint bérbeadó és a legtöbbet igért B. Péter mint bérbevevő között kötött bérszerző­désnek jóváhagyását megtagadta s elrendelte, hogy a bérleti szer­ződés a második legtöbbet igérő V. Józseffel köttessék meg, B. Péter által közbetett felebbezés folytán felülvizsgálván, azt meg­változtatom s B. Péterrel kötött haszonbéri szerződést hagyom helyben. Mert bár az alispánnak törvényes jogában áll az, hogy az árverés eredménye alapján megkötött bérszerződést, ha azt indokoltnak találja, jóváhagyja, vagy annak jóváhagyását meg­tagadja, de az árverés eredményét nem módosíthatja s nem állhat jogában az, hogy a bérleti szerződésnek más egyénnel, mint a legtöbbet Ígérővel való megkötését rendelje el ; továbbá annak, hogy a bérszerződés ne a különben szabályszerűen megtartott és senki által nem kifogásolt nyilvános árverésen legtöbbet igérő árverezővel, hanem a második legtöbbet ígérővel köttessék meg, az a körülmény, hogy a második legtöbbet igérő mint volt bérlő a vadászatot 12 év óta okszerűen űzte s igy a vadászterület érté­két emelte, már azon okból sem képezhetné tötvény szerint el­fogadható indokát, mert ily eljárás mellett az árverésnek tulajdon­képeni rendeltetése illuzoriussá lenne téve. A mi pedig az alispán­nak a vadpusztitás szempontjából felmerült aggályát illeti, módjában áll a község elöljáróságának felügyeletet és ellenőrzést gyakorolni a részben, hogy a bérlő a vadászatot csakis a törvény által meg­engedett módon és korlátok között űzhesse. A községi vadászterület bérbevevőjére nézve nem tekinthető köte­lezőnek az oly szerződés, melynek egyes rendelkezései ellen a megkötéskor óvást emelt, ha a képviselőtestület azon kifogásolt intézkedéseket az óvás daczára fentartotta. A bérbeadotí községi vadászterületen levő vetésekben, ültetvényekben és rétterületben a vadászati jog korlátozása csak azon időre indokolt, midőn a gazdasági növényekben és termékekben kár tehető. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 108,888. sz. határozata, IC. vármegye alispánjához. — Mult évi szept. 20-án 12675. sz. a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom