Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

I. Vadászbérleti ügyek

—'.14 — késedelemmel felfolyamodást vetett közbe, mely az alispánnak f. évi január 10-én 21621/95. sz. a. kelt határozatával hivatalból visszautasittatott. A másodfokban hozott alispáni határozat ellen a társulat nyilt időben felebbezéssel élvén s az iratok hozzám rendkívüli felülbírálás végett a f. évi február 7-én 2262. sz. alatt kelt ujabb alispáni határozat alapján tett jelentéssel felterjesztetvén, tekintettel arra, hogy a vadászterületek önállóságának vagy községi vadászterületbe tartozandóságának megállapítása kérdésében másodfokon hozott alispáni határozatok az 1876. évi VI. t.-czikk 58. pontja értelmében a közigazgatási bizottsághoz felebbezhetők, az összes ügyiratokat oly felhívással küldöm le a czimnek, hogy hozandó határozatát érdeklett feleknek szabályszerűen kézbesittesse. Az önálló vadászterületre nézve szükséges minimális kiterjedés megállapításánál, a vízmeder, mint a parti földbirtok alkatrésze, számításba veendő. A m. kir. belügyminiszter 1892. évi 101,742. sz. alatt hozott határozata, P. vármegye közigazgatási bizottságához. — Sz. Ödön P. községi birtoka önálló vadászterületté nyilvánításának két egybehangzó s az 1876. évi VI. t.-czikk 58. §-a értelmében tovább nem felebbezhető határozattal elintézett ügyét, nevezett birtokos kérvénye következtében az 1886. évi XXI. t.-czikk 10. §-a alapján rendkívüli felülvizsgálat alá vévén, a vármegye közigazgatási bizottság mult évi október hó 31-én 40203. szám alatt hozott határozatát, az alapjául szolgált mult évi 5491. számú főszolgabírói határozattal együtt ezennel hatályon kívül helyezem s a szóban levő birtokot a hozzá tartozó mcderrészszel együtt önálló vadászterületnek nyilvánítom. Mert 'az 1883. évi XX. t.-cz. 1. §-a szerint a vadászati jog a földtulajdonnak elválaszthatlan tartozéka, — az 1885. évi XXIII. t.-czikk 4. §-a szerint pedig a vizek partja és medre a parti birtokos tulajdona és a parti birtoknak elválaszthatlan alkatrésze lévén, — kétségtelen, hogy az önálló vadászterületekre nézve a vadászati törvény 2. §-ában követelt minimális kiterjedés megállapításánál a vízmeder, mint a parti földbirtok alkatrésze, szintén számításba veendő, annál inkább, mivel a vadászati jog a nem tavat vagy álló vizet és igy kiméleti teret képező folyóterületen, az 1888. évi XIX. t.-cz. 26. §-a szerint gyakorolható. Miután pedig az a körülmény, hogy a vízmeder hözzászámitásában a szóban lévő birtok a vadászati törvény 2. §-ában megkövetelt minimális kiterjedéssel bír, a főszolgabírói határozatban is elismertetik, annak a vadászati jog tekintetében való önállóságát megállapítani kellett. Miről a vármegye közigazgatási bizottságát a mult évi deczember hó 15-én 47578. szám alatt kelt alispáni jelen-