Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

I. Vadászbérleti ügyek

nak közvetlenül hozzám benyújtott folyamodványát, a melyben az iránt kérelmeznek, hogy a B. községi vadászterület kibérlése iránt B. Gy. mint bérbevevő' 'és B. község mint bérbeadó között az 1890. évi aug. 14-én kötött s ugyanazon év aug. hó 22-én 30614. sz. a. hozott alispáni határozattal jóváhagyott bérszerződésnek a szőlőterületeken való korlátolt vadászat megengedését tartalmazó 5. pontját, tekintettel az 1883. évi XX. t.-cz. 2. §-a 2. pontjában foglalt rendelkezésre semmisítsem meg, a mult évi dcczcmber hó 29-én 51303. sz. a. tett jelentéssel bemutatott ügyiratokkal együtt folyamodók szabályszerű értesítése végett oly kijelentéssel küldöm le czimednek, hogy a folyamodásban felhozottakat nem találtam elfogadható indokoknak arra, hogy ezen már hatodik évben érvényben álló bérszerződés kifogásolt rendelkezését hatályon kivül helyezzem; mert igaz ugyan, hogy az 1883. évi XX. t.-czikknek felebbezők által idézett 2. §-a 2. pontja értelmében a szőlő önálló vadászterületet képez, de idézett szakasz bevezetésében foglalt rendelkezésből folyik az, hogy a szőlőnek a törvény 3-ik §-ában körülirt községi vadászterületbe való bevonása törvényszerüleg eszközölhető, ha ez a szőlőtulajdonos kijelentett vagy hallgatag beleegyezésével történik. Minthogy pedig a fenforgó esetben a szőlőterületeknek a községi vadászterület bérleményébe való bevonása ellen a szőlőtulajdonosok annak idején kifogással vagy felebbezéssel nem éltek, mi a bérletbe való beleegyezésnek tekintendő és a vadászatnak a szőlők kímélésével gyakorlása tekintetében a fennebbi haszonbéri szerződés 5. és 6. pontjaiban gondoskodva van : mindezeknél fogva a kérdésben levő szőlőbirtokok csak a bérszerződésnek folyó évben leendő lejárta után lesznek kivonhatók a községi vadászterületből. Végül megjegyzem, hogy a vadászati bérlő a szőlőkben való vadászhatás tekintetében nemcsak a bérszerződés vonatkozó pontjaihoz, hanem a netalán létező hegyrendszabályokhoz is alkalmazkodni tartozik. Ha a községi vadászterület nem nyilvános árverésen adatott bérbe, a nyilvános árverés elrendelésekor bérbevevő megkérdezendő, hogy tett ajánlatát fentartja-e és azt hajlandó-e bánatpénzül letenni. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 14708. sz. határozata, Z. vármegye alispánjához. — A t—i községi vadászterület bérbeadásának vitássá lett kérdésében f. évi február 6-án 27306/95. szám alatt tett jelentésével felterjesztett iratokat oly felhívással küldöm vissza, hogy gróf E. P. földbirtokos nyilatkozattételre lesz felhívandó az iránt, hogy a nyilvános árverés elrendelése esetére fentartja-e a mult évi augusztus 22-én N. D. uradalmi ispán által