Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

I. Vadászbérleti ügyek

10 —' folytán felülvizsgálván, azt megváltoztatom s a szóban levő községi vadászterületnek szabályszerűen megtartandó nyilvános árverés utján leendő bérbeadását rendelem el, mert a községi képviselőtestület határozatában a nyilvános árverés mellőzésének indokolására általánosságban felhozott körülmények az 1883. évi XX-ik t.-czikk 3. §-ában emiitett 1871. évi XVIII. t.-czikk helyébe lépett 1886. évi XXII. t.-czikk 120. §-a szempontjából a nyilvános árverés mellőzésének elégséges indokául nem szolgálhatnak. Egyszersmind megjegyzem, hogy felebbező gróf P. J., mint a község képviselőtestületének legtöbb adófizető tagja, a szabadkézből való bérbeadás felett határozott képviselőtestületi ülésbe meghívandó lett volna, de mivel felebbezésében kifogásait előadta, nem forgott fenn szüksége annak, hogy a községet a bérbeadás kérdésében uj határozat hozatalára utasítsam. Községi vadászterület bérbeadásakor a szölök területe a szőlőbirtokosok kifogása ellenére bérbe nem adható, illetve a községi területből kihagyandó. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 96343. sz. határozata, T. vármegye alispánjához. — K. község vadászterületének bérbeadása tárgyában f. évi junius hó 5-én 27011. sz. a. hozott ama határozatát, melylyel az ezen községi vadászterület bérbeadása iránt f. évi május hó 26-án megtartott árverés eredményeként T. Zs. megkötött szerződését jóváhagyta, Sch. J. és társai f—i lakosok felebbezése folytán felülvizsgálván, azt az egész megelőző eljárással együtt megsemmisítem s elrendelem, hogy a szóban levő községi vadászterületnek a szőlők kihagyásával való bérbeadása újból árverés utján eszközöltessék, mert a szőlő az 1883. évi XX. t.-cz. 2. §-ának 2. pontja értelmében külön vadászterületet képez, mely az idézett törvény 3. §-ában emiitett és a haszonbérbe adott vadászterület körébe a szőlőbirtokosok részéről tett kifogás ellenére bevonható nem volt és melyen a vadászat még az illető birtokosok részéről is csakis a hegyrendszabályok keretében gyakorolható. Ha a szőlőterületek is bevonattak a községi vadászterület bérleményébe és a szőlőtulajdonosok ez ellen kifogást nem emeltek, a szőlőbirtokok csak a bérszerzödés lejárta után vonhatók ki a községi vadászterületből. A vadászati bérlő a szőlőkben vadászásnál a hegyrendszabályokhoz is köteles alkalmazkodni. A m. kir. belügyminiszter 1896. évi 1893. sz. határozata, P. vármegye alispánjához. — S. Gy. és társai b—i szőlőbirtokosok-