Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

VI. Vegyesek és általános tudnivalók.

— 98 Az erdőkben és mezőkön szabadon élő vadak bitangjószágul nem tekinthetők, hanem a vadász- vagy földterületek tulajdonosai, illetve bérlőinek tulajdonát képezik. A m. kir. belügyminiszter 1895. évi 40862. számú határozata, Gy. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának f. évi február hó 15-én 1300. sz. a. másodfokban hozott azon határozatát, mely szerint a pusztai járás főszolgabírója által, f. évi január hó 28-án 7788. és 1894. sz. a. kelt elsőfokban hozott határozat jóváhagyásával, az M.-E. községben 1894. évi november hó 21-én a délelőtti órákban T. testvérek szérűskertjéből, a kutyák általi összetépetés veszélye elől, B. J. istállójába behajtott szarvasbikának bitangjószágként való elárvereztetése mondatván ki: S. M. az m.-e—i vadászterület bérlőjének azon kérelme, hogy a szarvasbika szabadon bocsáttassék vagy neki kiadassák és a szarvasbika elfogói vadászati kihágás czimén elmarasztaltassanak, megtagadtatott, sőt S. M. arra köteleztetett, hogy a beavatkozása folytán felszaporodott tartási költségeket - - a mennyiben a bitangjószágként elárverezendő szarvasbika vételára ezeket nem fedezné — 1894. évi november hó 21-től az ügy eldöntéséig számítandó időre, naponta harmincz krajczárjával fizesse még, valamint a fölmerült postai költségeket is térítse vissza: S. M. felebbezése folytán főfelügyeleti jogomnál fogva felülvizsgálván, az előidézett másodfokú határozatot, az ezzel jóváhagyott elsőfokú határozattal együtt, a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrral egyetértőleg ezennel feloldom és megsemmisítem, mert az alsóbbfoku határozatoknak csupán a vadászati kihágás cziméni elmarasztalás megtagadására vonatkozó része állhat meg, máskülönben pedig teljesen tarthatatlanok. Első sorban törvényellenes az alsóbbfoku hatóságok azon felfogása, hogy a szarvasbika bitangjószágként minősíttetett, mert bitangjószág csak az lehet,, melynek tulajdonosa meg nem állapitható; az erdőkben és mezőkön szabadon élő vadak, épugy mint a vizekben szabadon úszkáló halak vagy a levegőben röpködő madarak pedig, mindenkor a vadász-, halász- vagy földterület tulajdonosáé vagy bérlőjéé. A fenforgó esetben oly területen elfogott szarvasbikáról lévén szó, mely területen közbiztonsági és közrendészeti okokból tilos a vadászat: a szarvasbika, hogy jogos tulajdonosra találhasson, egyszerűen szabadon bocsátandó és bitangjószágul kezdettől fogva nem volt tekintendő. A törvényellenesen szándékolt elárvereztetés pénzbeli eredményét meghaladó tartási költségek S. M.-tól jogosan nem követelhetők, mert felebbező nem tulajdonosa a szaryasbikának és beavatkozásnak nevezett eljárásával csakis figyelmeztette az elsőfokú hatóságot azon törvényszerű kötelességre, mely a fenforgó esetben elmulasztatott. Miről a czimet a folyó évi április hó 3-án 2723. sz. alatt a földmivelésügyi m. kir. miniszter úrhoz fölterjesz-