Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyekben hozott Kormány-rendeletek, határozatok, döntvények és szakvélemények gyűjteménye 2. rész. / Budapest, Károlyi György, 1897. / Sz.Zs. 1444/2

VI. Vegyesek és általános tudnivalók.

A vadnak tenyésztés czéljából való befogása az arra jogosítottaknak tilalmi időben is megengedett dolog.*) A belügyminiszternek 1894. évi 1866/kih. sz. alatt hozott határozata, N. vármegye közönségéhez. — A vármegye alispánjának 1893. évi márczius hó 28-án 162/kih. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a r—i felső járás főszolgabirája által M. M. r—i B. J. h—i lakosok, őznek tiltott időben való befogása miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 9. §. i) pontja s 30. §-a alapján egyenként 10 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá 9 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltattak el s a másod- és harmadrendű vádlottak *) Netáni visszaéléseknek és a hasznos vadak üzérkedés czéljából való tömeges összefogásának és külföldre szállításának megakadályozása végett, szükségesnek találta ezzel szemben az «Orsz. m. vadászati védegylet» 1896. évi május hó 10-én tartott igazg. üléséből kifolyólag, az illetékes minisztériumot megfelelő intézkedés megtételére felkérni s az alábbi felterjesztést intézte ez ügyben a m. kir. földmivelésügyi min.-hoz, melyet érdekesnek tartottunk itten megismertetni. Nagyméltóságú Miniszter ur! — A vadászati törvény intenczióiba ütköző, de közvetlenül is a hazai vadászat érdekeit veszélyeztető konkrét esetből kifolyólag, mahn

et f. évi 19911. sz. nagybecsű leiratával egyesületünknek véleményezés végett~lekülücni méltóztatott: van szerencsénk az ügyre vonatkozó jelentésünket az alábbiakban előterjeszteni. Nem szenvedhet kétséget, hogy a vadászati érdekek legnagyobb sérelmét jelenti a Sopron vármegye alispánja által panaszolt azon eset, miszerint bizonyos R. nevü külföldi származású egyén, magas összegekért több községi vadászterületet bérelt s azokon a hazai vadtenyésztés hátrányára, de első sorban az illető községek, valamint a szomszédos vadászterületek károsítására valóságos vadpusztitást visz végbe, a mennyiben a bérelt területeken a vadat összefogdostatja és a külföldre szállítva, azt mint élő tenyészvadat értékesiti. Ezen kíméletlen eljárásával az illető nemcsak az illető községek vadállományát pusztítja ki s ez által azokat egyik tekintélyes jövedelmi forrásuktól megfosztja, hanem a szomszédos vadászterületeket is megkárosítja az által, hogy a bérelt területeire átszálló, illetve átjáró idegen tulajdont képező vadakat is összefogatja, tehát azoknak állományát szintén apasztja. Sem a vadászati törvénynek, sem a belügyminisztériumnak, Nagyméltóságod elődjének hozzájárulásával 1894. évi 1866. sz. alatt kiadott magas rendeletének, mely a hasznos vadak befogását tenyésztés czéljából a tilalmi időben is megengedi: nem lehetett az az intcncziója, hogy a hazai vadállomány, lelkiismeretlen, kapzsi bérlők által egyes községi vadászterületeken szándékosan, tisztán nyerészkedési czélokból a külföld javára kipusztittassék' s ez által nemcsak az illető községek egyik állandó jövedelmi forrásuktól megrabol-