Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Fegyver- és vadászati adó birság- és illeték ügyek

— 83 — Ezen elv foglaltatik a m. kir. belügyminiszternek a törvényhatóságokhoz f. évi 42934. sz. a. kibocsátott következő körrendeletében : „A pénzügyminiszter urnák f. é. julius hó 23-án 42653 sz. a. hozzám intézett átirata szerint, a vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII t.-cz. a vadászati adó alóli mentességet megállapító 6. §-a b) és c) pontjaiban foglalt rendelkezései több esetekben a kincstár megrövidítésére használtattak fel, a mennyiben vadász-cselédekül, illetőleg a vadak gondozására és őrzésére alkalmazott cselédekül jelentettek be oly egyének is, kik a bejelentő vadászterületi tulajdonoshoz vagy bérlőhöz szolgálati viszonj^ban nem állanak A jelzett visszaélések megszüntetése czéljából ezennel elrendelem, miszerint a vadászjegy elnyerése iránti bejelentések lát tamozása körül az 1883, évi XXIII. t.-cz. 36. § a alapján eljáró közegeit (járási szolgabirákat, polgármestereket) oda utasítsa, hogy minden egyes esetben meggyőződést szerezzenek arról, vájjon az, kinek részére cseléd vadászjegy kiállitása kéretik, csakugyan cselédnek tekinthető-e, és mivel az 1876. évi XXIII t.-cz. 69. §-a értelmében a cselédeknek igazolványul a cselédkönyv szolgál és igy nem szenved kétséget, hogy a szóban levő, a törvény által cselédeknek r.yilvánitott egyéneknek is cselédkönyvvel kell ellátva lenniök, csak az olyanokra vonatkozó kérelmeket láttamozzák, kiknek részére a cselédkönyvekről vezetett nyilvántartás szerint a cselédkönyv kiállítva lett és ezen körülményt a láttamozok, záradékban is kifejezésre juttassák. Ezen rendeletem a vadászati jegy iránti bejelentések láttamozása érdemében másodfokban intézkedő közigazgatási bizottsággal is közlendő. Budapesten, 1886. év stb. Tisza s. k." * A fegyver- és vadászati adóról szóló 1883. évi XXIII. t. cz. 42. §-a alapján kiszabott és befizetett pénzbírságok egyharmada az illető községet illetvén, az ily birrendeletileg meghatározva nincs? Trencsén, 1886. augusztus hó. Petrás Károly, árvsz. elnök." Felelet. „Nézetünk szerint az első kérdés egészen egy döntendő el, a mint n-törvényt értelmezni méltóztatott, mert a törvény intentiója. csakis a tenyésztő érdekeinek megóvása lehetett, ez pedig teljesen el van érve azzal, hogy a vadászcselédeknek a vadászati jog birtokosa adhatja meg az engedélyt, vagy szabhat azoknak tilalmat a törvény keretén belül. A mi a kérdés másik részét illeti, hogy t. i. hány vadászcselédet tarthat valamely vadászterület tulajdonosa : e tekintetben a törvény a vadászat-tulajdonosoknak ugyan szabad kezet enged, azonban a f. évben, egy belügyminiszteri rendelettel már utasítva lettek a vadászjegyek kiállítására jogosított hatóságok, hogy az ily cselédjegyek kiszolgáltatásánál kellő elővigyázattal járjanak el és meggyőződést szerezzenek arról, hogy az illető személy, ily jegy átvételére jogosítva van-e, — a mi arra enged következtetni, hogy ezen kedvezményével a vadászati törvénynek, visszaélések történteitek." ' Szerk. 4*