Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459
Vadászat kihágási ügyek és eljárás
— öl — joguk gyakorlatában nem akadályozták a vadak fiait, tojásait és fészkeit el nem szedték, ebet idegen vadászterületre nem vittek, vadat tilos időben nem hordoztak, árultak vagy vettek, s az általok eltulajdonított fáczái,okhoz nem vadászati uton, vagy az 1883. évi XX t. cz. 15. §-ában körülirt módon jutottak, szóval az 1883 : XX. törvényczikkben foglalt tilalmak egyikét sem szegték meg, s ennélfogva vadászati kihágást sem követvén el. ezen alapon helytelenül tette át illetékesség szempontjából a körmendi kir. járásbíróság az iratokat a körmendi járás szolgabiróságához. A Csákány község elöljárósága által 1885. évi deczember 26-án felvett jegyzőkönyv azon kitétele, hogy „az uradalmi vadfelügyelőség tudomására ezen eset titkos feljelentés utján jutott", azt bizonyítja, hogy gróf Batthyány Sándornak, illetve megbízottjainak arról, hogy az elejtett fáczánok a vasúti állomás területére estek, nem volt tudomásuk, azokat ennélfogva nem keresték, s e szerint a tulajdonosra nézve azok a megtalálás reménye nélkül elveszett ingó dolgokat képeztek akkor, mikor azokat Rákovics Sándor és társa eltulajdonitási szándékkal magukhoz vették. Minthogy ezek szerint Rákovics Sándor és társa elvesztett idegen dolgot találva, azt sem a hatóságnak sem a tulajdonosnak át, illetve vissza nem adták, hanem jogellenesen elidegenítették, jelen esetben a büntető törvénykönyv 365. §-ában körülirt jogtalan elsajátítás vétségének tényálladéka jelenségei merülnek fel, s minthogy ezen vétség az 1880. évi XXXVII. t. cz. 40. §. 1. pontja értelmében a kir. járásbíróság hatáskörébe van utalva, ezen ügyben a további eljárás birói útra tartozónak volt kimondandó." * ' * * Idegen vadászterületen lőtt vadnak jogtalan elsajátítása, mint az 1878. évi V. t. cz. 367. §-ába ütköző vétség, nem közigazgatási, hanem a kir. biróság. illetékessége alá tartozik. Ily értelemben határozott a m. kir. belügyminiszter 1886. évi 5/kih. sz. a. Tolnamegye közönségéhez intézett következő rendeletében : „A megye alispánjának 1885. évi október hó 26-án 84,'kih. sz. a. kelt II. oku ítélete, mely szerint a dombóvári járás szolgabirája által hozott elsőfokú itélet vadászati kihágás miatt elmarasztalt M.-Mártonra vonatkozó nem felebbezett résznek érintetlenül, B. Zsigmondra vonatkozó felebbezett részének helybenhagyásával most nevezett B. Zsigmond tiltott időben lőtt hasznos vadnak saját használatára való fordítása miatt M. Mártonnal egyetemlegesen az 1883. évi XX. t. cz. 31. §-a alapján az 1880 38,54 7. sz. belügyminiszteri rendelet 93. §-ára való utalással a