Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vadászat kihágási ügyek és eljárás

— 55 — XXIII. t. cz. 36. §. c) pontja szerint a vadászatról szóló törvénybe ütköző kihágásokért történt elmarasztalás joghatálya 3 éven tul nem terjed, és a panaszlott által elkövetett ily kihágások közt több mint 3 év telt el, súlyosító körülmény gyanánt beszámítandó ismétlést nem követett el, minélfogva az ezen alapon kiszabott büntetés leszállítandó volt." * * * Tiltott eszközzel fogott vadnak elárusítója, ba nincs ellene beigazolva, hogy ő tudomással birt arról mikép a kezére jutott vad tiltott eszközzel fogatott, az 1883. évi XX. t. cz. 15. §-a alkalmazásával nem büntethető'. Ily értelemben határozott a m. k. belügyminiszter 1885. évi 2075. kih. sz. a. Székesfehérvár sz. kir. város közönségéhez intézett következő rendeletében : ,,A város tanácsának f. évi május hó 22-én 4954. szám alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú Ítéletnek megváltoztatásával Cs. P. Józsefné, tiltott eszközzel fogott vadnak árulása miatt az 1883. évi XX. t. czikk 15 §-a alapján 3 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban marasztaltatott el, az elkobzott nyulak pedig elárvereztettek, elmarasztalt félnek közbevetett felebbezése folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik és vádlott a terhére rótt kihágás vádja alól felmentetik, egyszersmind pedig jogtalanul elkobzott nyulainak ára neki visszaadatni rendeltetik ; mert a mellett, hogy vádlott a feDtebb idézett törvényszakaszba ütköző kihágásnak vádjával, nevezetesen azon váddal, hogy tiltott eszközökkel vadakat fogott volna, nem is illettetett, egyátalában nem lőn ellenében beigazolva az sem, hogy ő tudomással birt volna a felől, mikép az általa megvásárolt és utóbb áruba bocsátott vadak, tiltott eszközökkel fogattak." * A tiltott idó'ben ló'tt vadnak elszállítása, az ingó dolgok jogtalan elsajátítása vétségének alkat elemeit foglalván magában, a fentebbi cselekmény feletti ítélethozatalra nem a közigazgatási hatóság, hanem a kir. bíróság az illetékes. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Maros-Tordavármegye közönségéhez f. é. 666. kih sz. a. intézett következő rendeletében : ,,A vármegye alispánjának 1886. évi október bó 8-án 332/k. sz. a kelt II. fokú Ítélete, mely szerint a régeni felső járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával Simon Fe-