Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459
Vadászat kihágási ügyek és eljárás
- 37 — ván. Vádlottat felmenteni kellett, mert ő ebeit szándékosan nem vitte a panaszos vadászterületére, az idézett törvényszakasz alapján pedig csakis az büntethető, a ki ebét szándékosan valamely reá nézve tilos vadászati térre viszi." * * * Vadászat közben ebnek tilos vadászati térre vitele az 1883. évi XX. t.-ez. 32. §-a szerint csak akkor képez kihágást ha az szándékosan eszközöltetett. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek U. vármegye közönségéhez 1888. évi május 10-én 2003. szám alatt intézett következő rendeletében : „A vármegye alispánjának folyó évi január hó 28-án 3/kih. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a n—i járás szolgabirája által hozott elsőfokú Ítélet a költségekre vonatkozó részének módosításával Cs. J. ebének rá nézve tilos vadászterületre vitele által elkövetett kihágás miatt, az 1883. évi XX. t.-cz. 32. §-a alapján 3 forint pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében 1 napi elzárásban, továbbá 2 frt eljárási és a felmerülhető tartásköltségek megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : megváltoztattatik s vádlott a terhére rótt kihágás vádja s a reá szabott büntetés alól felmentetik, mert őt az 1883. évi XX.'t.-czikkben minősített kihágás tényálladékának lényeges alkatelemét tevő szándékosság nem terheli." * * * Azon körülmény, hogy valakinek az agara gazdája nélkül nyulat fogott s a nyul az agártól ugyanazon gazda cselédje által elvétetett, az agár gazdája részére róható vadászati kihágás elfogadható bizonyítékát nem képezi. Ily értelemben határozott a m. kir. belügyminiszter RácsBodrogmegye közönségéhez intézett 1886. évi 1604. sz. a. kelt alábbi rendeletében : „A megye alispánjának f. évi január hó 22-én 241. sz. a. kelt másodfokú ítélete, mely szerint a kulai járás szolgabirája által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával Schik János Frigyes kulai lakos idegen területen engedély nélkül és tiltott időben agárral való vadászat miatt az 1883. évi XX. t. cz. 26. és 29. §§-ai alapján 10 és 5 frt pénzbüntetésben, nem fizethetés esetében egy _ egy napi elzárásban, továbbá Iszakov Atyun, Prekojácz Márku és Szűcs Mihálynak 1—1 frt összesen 3 frt, tanuzási dij megfizetésében marasztaltatott el, az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : megváltoztattatik s vádlott a terhére rótt kihágás alól felmentetik. Mert a puszta-őrök azon
