Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vadászat kihágási ügyek és eljárás

_ 36 — 32. §-ába ütköző kihágás tárgyi tényálladéka megállapitasara nem szolgálhat. Ily értelemben határozott a belügyminiszter Sopron sz kir. város közönségéhez 1887. évi 927. sz. a. kibocsátott következő rendeletében: ,.A város tanácsának f. évi február hó i-én 777/398. sz. a. kelt II. fokú ítélete, mely szerint a rendőrkapitány által hozott elsőfokú ítélet helybenhagyásával, Csernits Pál soproni lakos fegyőr, ebeinek tilos vadászterületre bocsátása által elkövetett vadászati kihágás miatt az 1883 évi XX. t. cz. 32. 33. és 35. §§ ai értelmében 50 frt pénzbüntetésben, nem fi-etbetés esetében 5 napi elzárásban, továbbá 15 frt eljárási és a felmerülhető tartási költségek megfizetésében marasztaltatott el, a panaszosok pedig kártérítési követelésükkel a rendes perutra utasíttattak, az elmarasztalt által közbevetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván : megváltoztattatik, s panaszlott Csernits Pál az ellene emelt vád és következményeinek terhe alól felmentetik. Mert ha beigazoltnak vétetnék is, miszerint panaszlott kutyája több izben kóborolt a panaszosok által bérelt vadászterületen : mindazonáltal tekintve, hogy panaszosok nem is állítják, de a kihalgatott tanuk vallomásaiból sem tüüt ki, hogy az ebet a vádlott szándékosan maga vitte vagy bocsátotta volna a reá nézve tilos vadászterületre, a jelen esetben a vadászatról szóló törvényczikk 32. §-ába ütköző kihápás tényálladéka vádlott terhére megállapíthatónak nem találtatik, a minél fogva őt a kihágás vádja és következményei alól fel kellett menteni." * * o * Az 1883. évi XX. t.-czikk 32. §-ában megjelölt kihágást csak az követheti el, a ki ebét szándékosan valamely reá nézve tilos vadászati térre viszi. Ily értelmű kijelentés foglaltatik a belügyminiszternek B -N. vármegye közönségéhez az 1887. évi január 7-én 5091. sz alatt intézett következő rendeletében : „A vármegye alispánjának 1887. évi október hó 26-án 264/kih. sz. alatt kelt másodfokú Ítélete, mely szerint a B. város rendőrkapitánya által hozott elsőfokú ítéletnek olykép lett megváltoztatásával, hogy panaszló kártérítési követelésével elutasittatott, Sz. J. b—i lakos állami végrehajtó, vadászebeinek két izben, tiltott időben tiltott helyre vitele miatt, az 1883 évi XX. t.-cz. 32. §a alapján 1 forint pénzbüntetésben marasztaltatott el: az elmarasztalt által közbetett felebbezés folytán felülvizsgáltatván, megváltoztattatik s vádlott a terhére rótt kihágás vádja következményei alól felmentetik, panaszos vadásztái>ulat előtti kártérítési követelésére, a polgári perut fenhagyat-