Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vegyesek és általános tudnivalók.

— 116 — mintegy összefüggő egészet képezzen, hogy tehát az egyes darabok a kosarak fej- és lerakása alkalmával ide-oda ne mozogjanak. A vadak fölébe ismét jó vastag, finom szénából álló réteget tesznek s az egészet megint nemez szövettel takarják be, melyet a kosár bélésére és karimájára rávarnak. IIa már most meggyőződtek arról, hogy a kosár belsejében lévő egyes vadak rázás folytán ide- és tova nem mozoghatnak, a fedelet zsinegekkel lekötözik. Különben figyelmeztetni kell itt arra is az illetőket, hogy szállításnál, nagy távolságokra, a vadkereskedésben legna gyobb szerepet játsza a csomagolás jósága és a vad tisztasága. Azon esetre, ha Magyarországon meg volna a hajlandóság a vadkereskedelem terén Oroszországgal versenyezni, kiviteli kereskedőink, mivel Oroszországgal szemben távolság tekintetében elsőségben állarak, a folyó év őszén és télen, foglyokkal (természetesen fagyasztott állapotban) kísérletet tehetnének. Ezen vadak párját Svájczban állítólag 5—6 frankjával fizetik részletárusitás alkalmával. Tájékozás végett a következő vadkereskedőket nevezhetem meg, a nélkül azonban, hogy ezen különben igen tisztességes czégek eljárásáért felelősséget válialuék. Martin Leopold, rue Piere Fassio Genfben ; Glaser fia Baselben. Franczia levelezés Genffel, valamint Svájczczal ajánlható. Ezen körülményeket saját hatáskörében való netáni közlés végett, van szerencsém tudomására hozni. — Budapest, 1886. november 17-én. A minisz ter megbízásából Rónai Antal.

1

1 * * * A községi biró, ugyanazon község határában urasági erdőőr, illetve felesketett csősz lehet-e? Erre a kérdésre, a M. K. egyik idei számában következőleg felel: „Az emiitett két állás teljesen összeférhetlen, mert az erdőőri szolgálat sem a birói hivatással járó sokoldalú teendőkkel, sem pedig annak tekintélyével meg nem egyezik. Ugyanis a községi főbíró ily esetben egyrészt hivatalos teendőit volna kénytelen elhanyagolni, másrészt pedig az 1879, évi XXXI. t. cz. 118. és 128. §§-aiban előadott esetekben mint rendőri közeg járna el s a tiz forintot felül nem haladó lopások vagy kártételek eseteiben egyszersmind bíráskodást is gyakorolna." * * * A m. kir. Curia büntető tanácsa 1885. évi 1414. sz. a. következő határozatot hozta : „Ha a községi erdőőrök az 1879: XXXI. t.-cz. 38. § ának megfelelőleg felesketve nincsenek, akkor a felügyeletök alatt levő erdőből az erdőtulajdon biztonsága szempontjából aggályos jogtalanul tartózkodót csak kiutasitni, de nem letartóztatni vagy beki-