Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vegyesek és általános tudnivalók.

— 112 — (1883. évi XX. t. cz.) 11. és 12. § ainak rideg szavaihoz alkalmazkodva, a kacsákra való vadászat: a szerint, a mint a különböző fajok elébb vagy később párzanak és költenek: egyik másik fajnál márczius közepén már. általában azonban márczius hó végével zárul és a tilalom tart a fiókok röpképes koráig— körülbelől június hó végéig. Ezen időn belül is szabad vadászni a 12, §. értelmében egyebek között a seregekben vonuló (pár nélkül maradt) gácsérokra — Nézetünk szerint e tekintetben azért tartózkodott a törvényhozás záros batáridő megállapításától, mert eltekintve attól, hogy a párzási idő kezdetére az időjárás és az éghajlat rendkívül nagy befolyással vannak : igen nehéz volna a kacsáknak talán még tökéletesen soha sem konstatált tömérdek válfajaira egy ily általános időt meghatározni; — másrészt pedig tenyésztési szempontból,, a pár nélkül maradt gácsérokat okszerű elpusztítani." * * * Egyáltalában lehet-e és mily időben szarvas- és dámvad-borjukat lőni nyilt vadászterületen? Egy vadásztársaságban báromféle nézet volt az uralkodó, még pedig : a) Szarvas- és dámvad-borjukat mindig szabad lőni, mert a törvény ezek fölött nem rendelkezvén, tehát törvényen kivül helyezetteknek nézendők. b) Szarvas- és dámvad-borjuk azon elbánás alá esnek, mint a kifejlett állatok ; a mikor a törvény ezek lövetését megengedi, azok is lőhetők. c) Szarvas- és dámvad-borjuk sohasem lőhetők. A háromféle felfogás tárgyában a „Vadászlap" véleménye döntőnek kikéretvén : a nevezett lap szerkesztősége 1885 évi 4-dik számában következőleg felelt: „A b) alatti értelmezés feltétlenül helyes és nézetünk szerint teljesen megfelel az 1883. évi XX. t.-cz. intencziójának. Kétségtelenné teszi ezen felfogás helyességét az idézett törvény 9. §. d) pontja, melyben határozottan kimondatik, hogy zerge-gidára a vadászat mindenkor tilos. Ha tehát a törvényhozás, ezen tilalmi intézkedést a szarvas- és dám-borjukra is kiterjeszteni óhajtotta volna: ezeket is épp ugy elő kellett volna ezen §-ban sorolnia, mint a zerge-gidát. Ez tehát kétségtelen Hogy azonban okszerü-e, vadászias-e a szaporulatot elpusztítani, arra válaszunk csak tagadé lehet." * Az osztr. es. kir. kereskedelmi minisztérium 1880. évi 4401. számú rendelete, a töltény-készlet vasúti szállításáról. Tekintettel a felmerült kétségekre, melyek a forgalmi szabályzat 22. §. 4-ik pontjának értelmezésénél tapasztaltattak, mely pont a