Egervári Gyula (szerk.): Vadászati ügyben hozott kormány-rendeletek határozatok és döntvények gyűjteménye / 2. bőv. kiad. [Budapest], [s.n.], [1888]. / Sz.Zs. 1459

Vegyesek és általános tudnivalók.

— 102 — az ilyen lőfegyverek elkobzása teljesen törvényszerű, inert az 1879. XL. t. cz. 12-ik §-a szerint „a büntettek és vétségekről rendelkező büntető törvénykönyv átalános határozatai, a mennyiben a jelen (kihágási) törvény ellenkezőt nem állapit meg, a kihágások esetében is alkalmazandók"; már pedig a kihágási törvény azon tárgyaknak, melyekkel a kihágás elkövettetett, elkobzása iránt különleges, s a hivatkozott törvényben foglaltaktél eltérő rendelkezéseket nem tartalmazván, a bűntettekről és vétségekről szóló 1878. V t. cz. általános határozatainak ide vonatkozó 61-ik §-a kétségbevonhatlan törvényszerűséggel alkalmazható, sőt alkalmazandó azon tárgyakra nézve, melyek bárminemű kihágás, tehát, vadászati kihágás által is hozattak létre s a melyekkel bárminemű, tehát vadászati kihágás is, követtetett el. Ezen 61-ik §. pedig a következőleg hangzik: „Azon tárgyak, melyek bűntett vagy vétség által hozattak létre, ugy szintén azok, a melyek a bűntett vagy vétségei követésére szolgáltak, a mennyiben a tettes vagy a részes tulajdonai, elkobzandók; ha pedig azoknak birtoklása, használása vagy terjesztése különben is tiltva van, akkor is elkobzandók és megsemmisitendők, ha másnak tulajdonát képezik" ; vagyis annak a lőfegyvernek, mely vadászati kihágást elkövető egyén birtokában találtatik, elkobzása törvényes akadályba nemcsak nem ütközik, hanem emez elkobzást a törvény határozottan meg is követeli." * * A kártékony vadaknak méreggel irtása. A kártékony vadak mérgezését eddigelé nagyon hátráltatta az a körülmény, hogy az engedély megszerzésének módjával sem a vadászközönség, sem az illetékes hatóságok nincsenek egészen tisztában. Ezt a bizonytalan tapogatódzást, az ügy érdekében eloszlatni óhajtván, az „Orsz. m. vadászati védegylet" 1884. évi deczember hó 13-dikán megtartott igazg. ülésének határozatából, felirt a kormányhoz ez ügyben megfelelő szabály rendelet kibocsátása végett s egyúttal egy átalános tervezetet nyújtott be a földmiv.-ipar- és keresk. ügyi m. k. minisztériumhoz, mely bár jóváhagyást nem nyerhetett: megérdemli, hogy ezen gyűjteményben helyet foglaljon, mivel ezen javaslatában az O. m. v. v., a mérgezés körül követendő eljárásra ugy általánosságban mint részleteiben kiterjeszkedett. Az O. m. v. v. szóban forgó tervezete következőleg hangzik : 1. §. Ragadozó vagy kártékony állatoknak méreg által való pusztitása csakis hatósági engedély alapján eszközölhető, mire nézve elsőfokulag a szolgabiró, másodfokulag a törvényhatós ág első tisztviselője, harmadfokulag pedig a közigazgatási bizottság illetékes. A közigazgatási bizottság határozata ellen a m. kir.