Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418
A császármadár
520 A császármadár igényeinek és ezért többnyire a nagy kiterjedésű, kor és állab tekintetében vegyes, csendes erdőségeket kedveli. A császármadár épen úgy kerüli a nagy kiterjedésű vágásokat, mint a sötét, zárt erdőségeket. Hol az erdő talaját buja fű borítja s a járás nehéz, egyetlen erdei tyúkféle sem tartózkodik szívesen. Különös előszeretettel cserél időközönkint helyet táplálék és oltalom végett a szomszédos lomb- ós tűlevelű állabokban. Habár különben állandó madár, télen a melegebb fenyvesekbe vonul s a hideg növekedésével mindinkább lefelé húzódik, és igen szigorú télen a déli lejtőkre vonul át. Különben rendes körülmények között, az árnyékos, nedves, sziklás és bokros helyeket jobban kedveli, mint a napos oldalakat. A császármadár leginkább a bükkerdőben tartózkodik, de előfordul olyan tölgyesekben is, hol a mogyoró- és tölgybokrok keverve más bogyótermő bokrokkal nagy sűrűségeket képeznek, úgyszintén a különféle fenyőfélékkel kevert lomberdőkben. Leginkább az olyan sűrű erdőket kedveli, melyekben a kidőlt fák s a bokrok áthatolhatatlan sűrűségeket képeznek. Középerdőségekben tenyószésére az oly helyek alkalmasok, hol sok a mogyoróbokor és a boróka s melyek patakokban és forrásokban nem szűkölködnek. A császármadár Francziaország területén a savoyai hegyekben, a Bassesalpokban a dauphiné-i, a pyrenáusi hegyekben és a Yogesekben található; az Ardennekben már ritka; Németországban előfordul a Rajna melletti hegységekben, nyugati ós keleti Poroszországban, Sziléziában, a Fichtel-Spessart, a Duna melletti és a Bajor erdőben a bajor alpokban; Sveiczban a közép és alsó erdőöv lakója; Olaszországban az északi határon levő Alpokban honos. Ausztria területén az Alpokban, Szudétekben ós Kárpátokban nagy mennyiségben tenyészik; az osztrák tartományok közül császármadárban leggazdagabb terület Stájerország. A felsorolt tartományokat hazánk császármadár-állománya felülmúlja. A Kárpát hegylánczban, ennek előhegységeiben, továbbá a keleti Alpok nyúlványaiban nagyobb-kisebb mennyiségben mindenütt található s ha az országos vadász-védegylet által összeállított vad lelövósi-kimutatást vesszük alapul, azt látjuk, hogy csak 18 megye területén nem fordul elő. Leggazdagabb császármadár-állományt mutatnak Mármaros-, Csik-, Szolnok-Doboka-, Maros-Torda-, Grömör-, Hunyad-, Liptó-, Zemplén- és Sárosvármegyék; nagy mennyiségben fordul elő még Alsó-Fehér-, Árva-, Szepes-, Torda-Aranyos-, Trencsén-, Ugocsa-, Zólyom-, Brassó-, Szeben- ós Háromszókmegyékben. Miután a császármadár táplálékát nyáron kizárólagosan a földön keresi, az erdei útakon, tisztásokon a homokban és fövényben szeret fürdeni, tollászódni ós a napon sütkérezni, napközben állandóan a földön tartózkodik, míg éjjel pihenni mindig fára száll. Télen azonban tápláléka nagyobbrészt bogyókból és rügy ékből állván, inkább a fákon való tartózkodásra van útalva. Krüdener báró szerint az északi vidékeken a bokrok alatt, páfrány között meghúzódva, sőt hófúvásokban a földön is szeret hálni, nálunk azonban az ilyen mélyedésszerű hálóhelyek, melyek a foglyokéhoz hasonlók, igen ritkán találhatók.
