Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418
A fáczán
512 A fdczán készítik. Az etető alját a fűtől gondosan meg kell tisztítani s agyaggal ki kell verni. Az etetők a pagony középső részeiben sűrű helyeken állítandók fel. Az etetőkhöz vezető utakon czélszerű már aratáskor hinteni, hogy a fáczánokat idejében oda szoktassuk. Igen jónak bizonyult egyes buzakalászok elszórása és a hintő alatt egy-két buza-kóve felállítása, Az etetők számát a fáczán állomány nagysága és eloszlási módja határozza meg. Az etetőknél kiszórt takarmány mennyisége a fáczánok számától és a természetes takarmánymenynyiségétől függ. 100 darab fáczánra 8 hónapon át a következő takarmány mennyiség számítandó: októberben 70 liter, naponkint 2"2 novemberben 100 » » 35 deczemberben 180 » » 6'0 januárban 180 » » 6-0 februárban 150 » » 56 márcziusban 130 » » 43 áprilisban 130 » » 4-3 májusban 70 » » 22 összesen: 1010 liter buza, melyhez még a 8 hónapra 25—30 kéve buza is számítandó. Szigorú télen, nagy hó alkalmával, minden vadászat után, valamivel több takarmány szórandó ki. Ha a fáczános nagyobb kiterjedésű, gazdaságilag művelt területekkel érintkezik, melyek a vadászat-tulajdonos birtokát képezik, igen jó szolgálatot tesznek a mezőn levő csenderesek. A fáczánok ugyanis előszeretettel járnak ki legelni a mezőre, hol messze elkóborolnak s onnét arra szálnak, a merre fát látnak. A csenderesek czélja tehát az, hogy egyrészt a fáczánok szétszóródását megakadályozzák, másrészt, hogy nyáron át zivatarok, esőzések alkalmával, őszszel pedig a ragadozó madarak ellen megvédjék. Ha a csendereseket az erdőtesttel bokros területek, futócsenderesek kötik össze, akkor a fáczánok csoportosulása és visszavonulása az erdőbe még biztosabb. A csenderesek készítésének módjairól a nyúlról szóló szakaszokban volt részletesebben szó. Az újonnan berendezendő fáczános megtelepítése idegen helyről hozott tenyészfáczánok szabadon eresztése által történik. Ezen czólra legjobb olyan helyről hozatni a fáczánokat, hol szintén vadon tenyésztik azokat. Átlagban egy-egy kakasra 5—10 tyúkot lehet számítani, de ha kevés tenyészanyaggal kezdjük a telepítést, nem árt, ha a kakasok ós tyúkok közötti arányt 1 : 5-höz veszszük. A fáczánok kibocsátását legczólszerűbb kora tavaszszal, egy pár héttel a dürgés kezdete előtt eszközölni, azonban lehet őszszel és télen is tenni, mert ezen időben a tenyész-anyag olcsóbban beszerezhető. A kibocsátás legczélszerübben estefelé, a hintéssel ellátott etetők környékén történik, mert a szállítás folytán megfélemlített fáczánok a sötétben
