Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418

A fáczán

A vadászat 509 dözés megszűnt, újból megindulnak, de 20 lépés után ismét megállanak és kopogtatnak; ezen eljárást addig ismétlik, mig végére nem jutnak a hajtásnak. Hajtóvadászat után másnap a vadászszemélyzetnek első teendője a hajtásokat egy pár jó vizslával végig kerestetni és a sebesült vagy a tűzben összeesett, de a hajtás után meg nem talált fáczánokat összeszedetni. A fáczán az óvást és gondozást igen nagy mértékben megkívánja, s még vadfáczánosokban is — itt csak ilyenekró'l van szó — az ember gondosságára nagyon reászorul. A fáczánállomány jó karban való tartásának alapföltételei az alkalmas terület, nyugalom, a kártékonyoknak szorgalmas irtása, a vadorzók gondos távoltartása, a tyúkok kímélése, a fészekre való szigorú felügyelet, megfelelő helyeken alkalmas hintők és a mezőn védő csenderesek készítése, továbbá a rosz helyen levő tojások összegyűjtése és mesterséges kiköltetóse, végre időközönként a vórfelfrissítós. A fáczántenyésztés * eredménye nagy részben azon terület természetes sajátságaitól függ, melyen fáczánokat tenyésztünk. Az éghajlati viszonyok befolyása annyiban bir kevesebb befolyással, mert a fáczán, kinőtt állapotban a legnagyob éghajlati knlömbségeket képes elviselni, ha a hely különben megfelelő. Habár tagadni nem is lehet, hogy fáczánost igen különböző helyi viszonyok mellett lehet berendezni, azért ugyanazon kezelés és területnagyság mellett az eredmény nem azonos, minek okát csakis a kedvező vagy kevésbbé kedvező helyi viszonyokban lehet keresni. Ez okból különösen új telepítés alkalmával különös gond fordítandó a hely megválasztására. Ezen tekintetben legnagyobb fontossággal bir a fáczánosnak szánt és az ezzel határos terület állabának mineműsége. A fáczán legjobban a síkföldet és a dombos vidéket kedveli, hol lomblevelű erdőterületek ligetekkel, rétekkel és szántóföldekkel változnak. A nagy kiterjedésű zárt erdőket kerüli és a magas fekvésű vidék sem felel meg természetének. Legkedvesebb tartózkodási helyei a lomblevelű középerdők, melyekbe kisebb 80—100 m

2 kiterjedésű fenyő-csoportok vannak. Valamennyi fanem között a tölgyet kedveli, melynek makkja kedvencz eledele. Ha az ilyen állabii erdőben még bőven van vörös' berkenye (Sorbus aucuparia), vaczkor (Pirus communis), kökény (Prunus spinosa), boróka (Juniperus communis), erdei szeder (Rubus fruticosus), varjútövis benge (Rhamnus cathartica), ebsefa (Rhamnus frangula) stb. akkor ezen tekintetben miden feltétel meg van, hogy kedvező eredményt várhassunk, mert ezeknek gyümölcsei szolgáltatják a fáczán természetes téli takarmányát. A folyómenti ligetekben, azonkívül hogy télen ezen gyümölcsöket rendesen megtalálja, nyáron bőven talál csigát, pondrót és kukaczot. Londois tanár egyetlen fáczán begyében 250-nél több mezei kártékony csigát talált és Neurath báró észleletei szerint olyan években, midőn sok a cserebogár, a fáczánnak ezek képezik majdnem kizárólagos eledelét. A cserjések sűrűségei azonkívül, hogy eledelt nyújtanak, még kitűnő védelmet is * Goedde's Fasanenzucht, 3. kiad. Berlin P. Parey 1895. A vadászati ismeretek kézikönyve, 3. köt.