Diezel - Mika Károly (szerk. ford.): Az apróvad vadászata. Budapest, 1899. / Sz.Zs. 1418

A vadászebek

4.30 A vizsla 6. Orr. Az orrháta széles, hosszú, oldalt hirtelen leereszkedő. Az orr maga nagyon széles, finom alkotású nyitott orjukakkal, sötét hússzinűtől barnáig. 7. Arczorr. Piszléi mélyen lelógok, simák, nem ránczosak, a száj szeglet markirozott, ha a száj csukva van, kissé előreálló, nagy tárgy megfogásánál egészen a szemek alá visszahúzódó. A száj nagyra kitátható, a fogazat igen erős és a fogak egymás fölé illenek. 8. Nyak. Izmos, a nyakszirttől élesen elkülönített, a tarkónál erősen hajlított. A torokbőr lazán áll, a nélkül, hogy erős lebenyt képezne. 9. Élőláb. A lapoczkák rézsútosak és hosszak, a mellkasra jól ráfeküsznek és erős izomzatuak. A felkar rövid, izmos és egészen a válliziiletig mozgékony, azért a testhez szorosan simul és ezzel laza bőr által függ össze. A könyök erősen kifejlődött, az alkar eliilről nézve keskeny, oldalról nézve nagyon széles és inas, teljesen egyenes és jó állású. Az első lábtőcsontok erősek az előlábközép hosszú s kissé rézsútos állású. 10. Törzs. A mellkas mély, a két könyök között jól leereszkedik, tojásdad s az ágyéktájig jól bordázott. A mellcsont kiálló, a hátizmok szélesek és feszesek s egészen a medenczéig egyenesek. Az ágyékrész széles és mély, nem igen hosszú. A lágyék feszült, kissé felhúzódott és a czombbal laza bőr által függ össze. 11. Hátsóláb. A czombcsont rövid, erős izomzatú és inas, a sarokizület vastag, erős sarkcsonttal. A lábközép-csontok hosszak és merőleges állanak. A hátsó lábak hátulról nézve tökéletesen egyenesek. 12. Lábak. A lábujjak erősek, jól domborodók, szorosan egymás mellett állanak, s uszóhártya által vannak összekötve. A karmok erősek, a talp vastag és erős. 13. Fark. Erős, nem magasan ered, rövid és finoman elvékonyodó, csinos tartású. 14. Szőrözet. Hövid, tömött, bársonyszerűen fénylő, nem száraz és merev. A bőr lazán, zsirpárnázat nélkül feszül az izomzatra.