Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

III. Arusából Uffiumiba. - Kva heri!

92 DAMASZKIN* ARZÉN" Mire a sátrakat felállítjuk, már a gyorsan kiásott gödrökben tiszta, jó víz gyűlt össze. Csak a szemtelen Muza lustálkodik és sokáig nem készíti el az ételt, pedig Ruga-Rugával együtt a nagy fáradságunknál talán még nagyobb éhség miatt panaszkodunk. A gaz szakácscsal szemben, jó főzése miatt mindig elnézéssel voltam, mit alattomos vanyámvézi szolgalelkével hasznára fordított. Az egész pagazzi-sereggel kiszolgáltatja magát és ingerli, bosszantja, sőt gyakran veri ezeket. Most pedig, hogy nehéz menetelésből kifáradt, már engemet sem akar rendesen kiszolgálni és csak fenyegetések, szidások után, ugy-ahogy elkészít néhány szelet húst velesült burgonyával. A gyötrő éhség megszűntével végre fáradt tagjaimat pihenésre nyújthatom végig jó száfári ágyamon. Midőn másnap reggel a hosszú mély álomból felébredtem, ismét üdén, jó erőben éreztem magamat. Erős reggeli után Murruo, Ruga-Ruga és a kis Szomáli társaságában előre indultam. A munyámpárának meghagytam, hogy két óra múlva induljanak utánam s az előttünk benyúló rét túlfelén emelkedő, az egész vidékből kimagasló hatalmas baobabfánál várjanak reám. Ruga-Rugának pedig az volt a feladata, hogy a benyúló rét túlsó oldaláról Szomálival együtt a legrövidebb úton a baobab-fához menjen, s annak tetejéről a rét szélén folytatott vadászatomat figyelemmel kisérje, hogy ha vad esnék, azt a pagazzikkal előhozathassa. A magas sás- és nád-fedte rét a délfelé nyilt területről északi irányban hegyek közé szorul, ahová a mély völgybe sásos ér nyúlik be. Ezen a körülbelül egy kilométer szélességű éren kell átjutnunk. Az erdőséget a réttől szép zöld gyepes lejtő választja el, amelyet kisebb bokorcsoportok a cserkészésre kiválóan alkalmassá tesznek. Az ér felett északról, az erdős hegység felől hófehér kócsagok és fekete Íbiszek hűznak nagy csapatokban a rét felé, amelynek közepén leereszkednek. Az erdős domb szélén emelkedő baobab-fák is tele vannak kócsagokkal, amelyek a nap fényében ezüstfehéren ragyognak; de innen is csoportokként fölrebbennek, hogy a rét felé kövessék társaikat, ahová hűz egyik csapat a másik után. Valami hihetetlen nagy madárkolónia lakhatja e sásos rétet, amelyet érdekes volna kellő fölszereléssel fölkeresni. Néhanéha a rét közepéről nagy seregek szállnak fel, hogy a környéket hangos krákogásukkal fellármázva ismét lecsapjanak a sás közé. Amint az éren átgázolunk, csak közepén találunk benne kevés vizet. A partok szárazak, de nehéz rajtuk a járás a mély nyomok miatt, amelyeket elefántok és orrszarvúak tapostak a földbe, midőn eső után a vízzel megtelt éren áthaladtak. A túloldalon, az erdőszegély fái között