Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

III. Arusából Uffiumiba. - Kva heri!

90 DAMASZKIN* ARZÉN" bízhatom-e bennük, hogy e nékem nagyon értékes tárgyakat átadják-e rendeltetési helyükön. Kimat röviden feleli: „Ha mind a ketten útközben elpusztulunk, akkor a küldemény nem érkezik Árusára" ! Mire sarkon fordulva, két társával együtt távozik. Három hónap múlva Mosiba visszatértemkor ott mindent a legnagyobb rendben megtaláltam; semmi sem veszett el az odaküldött tárgyakból és még ma is sajnálom, hogy a szegény fiút hiúságában megsértettem. Kva hen! A felszedett tábor helyén mindegyik pagazzi podgyásza mellett állva várja a jelt az indulásra. Én azonban Ruga-Rugával, a munyámpárával és a legértelmesebb pagazzikkal együtt tanácsot tartok, tanulmányozván a környéket, hogy merre haladjunk tovább, mert ezentúl nekünk Két európainak: a delejtű, a pagazziknak pedig: az ő kiváló tájékozó képességük lesz a kirongozink. A tóhoz sok vadkijárta ösvény vezet. Ezek közül azt választjuk ki. amelyik a delejtű szerint Uffiumi irányából jő. Megadom a jelt az indulásra. En Ruga-Rugával az élen, ki a delejtűt kiséri figyelemmel, a munyámpára pedig a száfári után megindulunk. Eleinte tűrhető az út a vadcsapáson, de minél jobban távozunk a tótól, annál kevésbbé van kijárva az ösvény; végül már csak sejteni lehet, annyira be van nőve bokorral, tövises akáccal, metsző levelű sással. Végre is fel kell hagynunk a csapás keresésével és toronyiránt, a delejtű után haladunk a nagy sűrűségben. A bozótot túlnyomó nagy részben egy akácfaj képezi, mely vércse-karomszerűleg egymás felé hajló, három kampójú tövisekkel van fölfegyverkezve. Ha ez a tövis megragadja az embert, legcélszerűbb egy kis bőr vagy ruhadarab árán egy rántással kiszabadulni, mert a lassú bontakozás közben ugy beleakad az ember a száz meg száz tövisbe, hogy csak sok sebből vérezve, teljesen összetépett ruhával szabadulhat. Néhol csak a dzsungl-kés segítségével haladhatunk nagy fáradsággal és kínnal előre. Csurog az izzadság, folyik a vér a karokról és az arcról; az összerongyolt nadrágon keresztül kiserken a vér a térden és combon ejtett számos, tövisokozta sebből. Óriási pókhálók fonódnak az ember arcára, ruhájára; utálatos pókok és a hálókon csüngő döglött rovarok tapadnak az izzadt, véres testre. A helyenként embermagasságot túlhaladó csalán fölégeti a bőrt; a folyondárok és a tarackszerű kúszó-növények