Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

III. Arusából Uffiumiba. - A moránok elbúcsúznak

I ÁRUSÁBÓL UFFIUMIBA 85 vadászatom keltette irigységének kifejezését és szivél}'es vadászüdvözletét közli velem. A jegyzék megfelel a podgyászok tartalmának. Nem hiányzik semmi. Valóban meg vagyok hatva ennyi szívességtől. A ládákban a legszebb burgonyák, zöldségek, banánák s egyéb gyümölcsök és — hogy a javát el ne hagyjam: e csemegék aljában alaposan megtalpalt cipőim díszlenek. Mily öröm! Holnap már nem kell kínlódnom a bő, idegen cipőkben, amelyek feldörzsölték lábaimat. Saját lábamra szabott, apácatalpalta cipőkben járhatom Afrikát! Azt sem hittem, kogy valaha apáca fog megtalpalni. Áldja meg az Isten érte minden jóval! A követeket megajándékozva, megvendégelve és hússal bőven ellátva küldöm köszönőlevelemmel együtt vissza Árusába. Egyúttal, megbeszélésünk szerint, reájok bízom a vadászemlékeket is egy jegyzék kíséretében. Távozásuk után én is felszedtem a tábort és tíz óra után útnak indulunk Kimat vezetése alatt Uffiumi felé. A delejtű jelzése szerint Kimat egyenesen nyugat felé mutatja Uffiumi fekvését, amely irány a térképpel is összevág. Déltájt magasabb hegyek között elvonuló völgv sima lávatalaján haladunk oly könnyen, akár egy aszfaltjárón. A völgy szélesedik, majd mélyen a talajba vágott folyómederként kanyarodik az erdős hegy lejtőie alá, miközben a hegyet egy jobbkézt elterülő szép, buja fűvel fedett tensíktól választja el. A hegy oldala nagyon meredek s látni, hogy az erős esők a durva homokot és televényt helyenként magas rétegekben rakták le a láva-völgy oldalain. Itt-ott a sima láva-mederben nagy fekete kőtömbök hevernek a magasból idesodortan. E kőóriások nagy hatást gyakorolnak a delejtűre. Néhány medenceszerű mélyedésben esővíz van; köröskörül a homokban sok svalla csülkének lenyomata látszik. Egy fordulatnál, egy ilyen medence mellett három grant-bakot pillantok meg, amelyek közül egyet meglövök. Majd eg}' nagy csapat tomzon-gazella halad előttünk a láva-völgyön keresztül, de mind nőstény és liatal borjú lévén, nem lövök. Sok zsiráff-nyomra is akadunk, amelyek az erdős hegységből a völgy medrén át a fensík felé vezetnek. Balkézt nyugati irányban, két hegy között egy éles nyereg tűnik fel. Amint ezzel a nyereggel egy magasságra érünk, Kimat elhagyja a lávamedret és egyenesen a nyeregre vezet bennünket gyönyörű, párkszerűen ritkás szálerdőn keresztül, amelynek talaját szép zöld pázsit borítja. Egy pár hartebeeszt ugrik el a fák között; közel a nyereghez, a baloldali lejtőn néhány darab vadat látok vörösleni a magas fák között. Látócsövemmel megismerem, hogy impalák. A száfárit megállítom és a szép, bársonyos pázsiton halkan fától-fához cserkészek, jó széllel megközelítem a kis