Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

II. A Gárena erobitól Árusáig - A barlangvár

A GÁRENA EROBITÓL ÁRUSÁIG 63 >)1 tésével folytatott beszélgetést, oly magyarázattal él, amelyet a hangos mászái harcos tolmács nélkül is megért, azaz, hogy azt alaposan helybenhagyja. Erre a félig megsült gazella-darabokkal és a bőrrel diadalmasan visszatérünk a táborba. Estefelé ismét kimegyek a sásos rét felé, ahová az erdőből egy nagy csapat tomzont láttam átváltani. Látócsövemmel felismerek egy erős grant-bikát, amely a csapathoz csatlakozik. Erre vásik a fogam! Mintegy kétszáz lépésre becserkészvén a csapatot, észrevesznek és sebes vágtatással haladnak el előttem. Gyorsan átgondolom, hogy a közeledő alkony aligha juttat jobb alkalomhoz, de meg már a jó grant-bika láttára összeszedem magam és jól elébe tartva lövök; a bika még két ugrást tesz és fölhengeredik mint egy nyúl. Nagy az örömöm a sikerült lövésre. Kétszázötven lépést számolok a bikáig, amely a legszabályosabb lapockalövéssel holtan fekszik tizenöt lépésnyire a gyep fölvágott helyétől, ahol a golyót kapta. El van feledve minden délelőtti hibázásom s a bizalom a Schőnauerhez visszatér. A szarvakat késsel megjelölöm, hogy megkülönböztessem a többi grant-szarvak közül ezeket, amelyek annyi bosszúság után oly örömet szereztek. A Gárenyukiból, amely hemzseg a szebbnél-szebb halaktól, portereim nagymennyiségű, harcsához hasonló, 2—4 kilós halat fogtak. A kukacvagy húsdarabbal ellátott horgot fonálra kötve dobják a vízbe és rúd nélkül, kézben tartják annak végét. Az ebéd rendjébe kellemes változatosság kerül ezzel, mert Muza kitűnően készíti a halakat. A gyönyörű holdvilágos éjben sokáig üldögélek sátram előtt, amely körül embereim sok apró sátra csoportosul. Délkeletnek a Kilimándzsáró, délnyugatnak a Meru hegy emelkedik; mindegyiknek éppen a csúcsa fölött egy feltűnően fénylő, szép csillag tündöklik. A közvetetlenül mellettünk elzúgó patak partján egy magápyos, karcsú euphorbia emelkedik a magasba. Szolgáim a tűzhely körül körben guggolva hallgatják figyelmesen Banahindi nevű társuk meséjét, amelyet ez — a négerek szokása szerint — minden a mesében szereplő személynek más-más hangot és hanglejtést adva, Paprika Jancsi-színész módjára nagy szóbőséggel ád elő. Ruga-Ruga beszéli, hogy meséiket többnyire az Ezeregyéjből merítik, amelyet az araboktól tanulnak a nagyobb kikötő városokban, kiváltképen a szerecsenek fogalma szerint ábrándképnek hitt vagy tündérvárosnak ecsetelt Zanzibárban. Március 9-én reggel felé nagy sivítás, nyávogás, vinnyogás ébreszt fel. A tábor közelében felállított csapóvasak egyikébe valami vadállat került. Hat órakor reggel egy sabrákos sakált találok mindkét első lábával a vasba szorulva. Midőn megpillant, kiszabadulni igyekezvén, véresre