Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

I. Mosiból a Gárena erobihoz. - Antilopok és gazellák

MOSIBÓL A GAREN'A EROBIHOZ 41 beszéli, hogy a környéken elterjedt a vadász-zsákmány híre és kerti terményeikkel (bab, manyok, kukorica, banána stb.) ide siettek, hogy azokat füstölt húsért becseréljék. A pagazzik kedvéért, hogy vásárukat végezhessék, délutánra halasztóm eltávozásunkat s miután sok fegyveres nép is forog a táborban, a kellő tekintély fentartása végett Ruga-Rugával egy kis céllövést rendezünk. A Browning-revolver és a Schönauer különösen imponál a bámuló publikumnak. Fél egykor nagy veszekedés, lárma, kiabálás között végre sikerül megindítani az egész tábort, amelyhez számos vandorobó is csatlakozik sport és nyáma reményében. Egy ideig azon a bari-barin haladunk, amelyen Kibongotó-xó\ jöttünk ide, de nemsokára egy északnyugatnak elterő ösvényre megyünk át, amely az erdőből nyilt, magas fűvel benőtt pusztára vezet. Egy mocsárhoz érünk, amelyen sok vizi szárnyas tartózkodik. Hármas csövű fegyveremmel néhány kacsát, bibicet és sárszalonkát lövök, a golyós csőből pedig szép távolságból kócsagot egy fa tetejéről. A karaván élén, amint tovább haladtunk a vandorobókkal, ezek egy magaslatról vadat vesznek észre a völgyben. A jelzett irányban vagy 300 lépésnyire a magas fűben egy vörös pontot pillantok meg. Látócsövemmel egy fekvő antilopot ismerek fel, amint felemelt fejjel erősen felénk szimatol. A vadtól nem messze, jó szél irányában egy domb emelkedik. A karavánt fedetlenül, helyben visszahagyom, magam pedig óvatosan az említett domb mögé húzódom, ahol a magas fűtől fedve, az antilopnak csak fejét és nyakát látom, amint azt hosszura nyújtja és a magaslat tetején ácsorgó karaván felé figyel. A távolság 140 lépés. Összeszedve minden lövési tudományomat, hogy a karaván színe előtt fel ne süljek, lövök és a szerencsésen nyakba talált vad helyben marad; mire a türelmetlenül figyelő vandorobók pokoli ordítással lerohannak a magaslatról, a vadra vetik magukat és annak sebéből iszszák a kibugyogó vért. Csak a bak visel szarvakat*, amelyek előre hajlott zerge-kampóra hasonlítanak. Sajnos, hogy ennek a példánynak mindkét szarva a hajlásnál csonka. Az antilop lenyúzását, feldarabolását a lármás karavánra bízom és a vandorobókkal csöndesen előre haladok. Alig félórai menetelés után egy dombok között fekvő völgy fordulójánál, mintegy kétszáz lépésnyi távolságban, elejével félig felém álló, reám figyelő harlebeesst-Qt látok. Nincs mit várni. Lassan féltérdre ereszkedve, baltérdre támasztott * Ruga-Ruga ez antilopot Reedbuck-nak (Cervicapra fulvorufula) nevezi. Szőre egyszínű vörös, mint a mi őzünké nyáron, de termetre ennél jóval nagyobb.