Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

I. Mosiból a Gárena erobihoz. - A mászái nép

MOSIBÓL A G AREN 'A EROBIHOZ 37 osztva, a nagyobb részben 12 —15 mérgezett nyíl, a kisebb részben a tűz-szerszám foglal helyet. Ez utóbbi egy körülbelül 30 centiméter hosszú, nyolc centiméter széles deszkadarabból (puha fából), amelyen kis kerek mélyedések vannak kivésve és egy orsóalakú keményfa-pálcából áll, amelynek alsó vége a mélyedéseknek megfelelően gömbölyűre van faragva. A mászái, ha tüzet akar gyújtani, szárított mohát rak a deszkamélyedés mellé, amelybe az orsó-pálcát beilleszti; ennek felső végét két tenyere közt sodorgatja, mig a moha tüzet nem fog. A moránok igen hiúk; valódi gígerlik. Hajukat nagy fáradsággal számtalan kis varkocsba fonják. Nyakukon gyöngysorok, kézen-lábon karperecek ékeskednek sárgarézből, vagy ügyesen font elefánt-, zsiráf-, vagy gnú-farkszálakból. Legnagyobb „sikk", hogy ezek a karperecek feszesen álljanak s ezt a divatot annyira túlozzák, hogy ezek a kínzó eszközök néha egészen benőnek a hiísba. A térdhajlás alatt is hordanak ily gyűrűket s ezek az izmokat annyira szorítják, hogy gyakran meg­nehezítik a járást. A vidék szerint, ahol tartózkodnak, strucc- vagy fekete keselyű-tollak, keresztes-majom, vagy más vadállat sörénye vagy farka képezik a hadi ékítményt. A teljes díszben kiöltözött el-moránok, vörös laterit-föld és zsír keverékével vörösre kent testükkel nagyon jó benyomást tesznek. Az el morán kalandokat kereső hetyke legény, akinek mindig azon jár az esze, hogy hírnévre, dicsőségre tegyen szert. Ha a morán családot akar alapítani, akkor letelepedik és kilép a harcosok kasztjából. Ekkor el murruo lesz. A nagyon öregeket bábu­nak nevezik. A mászái legnagyobb kincse a szarvasmarha. Ez kényszeríti a nomád életre, mert ahol az eső következtében -— kivált az avar felgyújtása után megújul a fű, odavonul jószágaival. Valamely víz közelében gyorsan fel van állítva a král. Kunyhóikat gályákból tákolják össze és a puszta magas füvével fedik be. A král körül babot, kukoricát, durrát, batátát és kölest vetnek. Ha a legelő száradni kezd, azonnal új legelőt teremtenek az avar felgyujtásával; mig ha csapadék híján ez nem válik be, akkor mértföldekre tovább folyik a kutatás, mig alkalmas legelőre nem találnak. Megjegyzendő azonban, hogy minden törzsnek megvan a rendes főtelepe. Az ilyen állandó telepen a lakókunyhók méhkas-szerüen vannak fölépítve. Hajlított, három méter magasságban összeerősített fadorongok képezik a kunyhó bordáit, amelyeket rőzsével fonnak át és tehéntrágya és agyag keverékével tapasztanak be. Kényszerítő körülmények, mint tartós száraz­ság, vagy idegen népfajok becsapásai stb. maguk után vonják az ilyen állandó telepek áthelyezését. A férfiak rövid marha-, vagy antilop-bőrből készült takarót viselnek, *

Next

/
Oldalképek
Tartalom