Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

I. Mosiból a Gárena erobihoz. - Elefántok és kibokók

34 DAMASZKIN ARZÉN" köti le figyelmemet. Szemben, a Kibó mögül felkelő nap kápráztató fénynyel világítja meg a Kilimándzsáró jegeseit, amelyek alattam a sziklás dombővezte tóban visszatükröződnek. Mindezt a legpazarabb tropikus növényzet környezi. A tóban ezernyi virgonc hal csapkod a felszínre, mintha ők is egyegy rövid pillantással a színpompás napkeltében akarnának gyönyörködni. Elő kibokó csak öt-hat darab mutatkozik, de a déli parton csakhamar fölfedezzük kettőnek a hulláját, amelyeket az északi szél odasodort; ezt a kettőt embereim a meredek part alól hozzáférhető helyre vonszolják s ott alkalmam van az otromba kolosszusokat megbámulni. Az egyiket, amelyikre először lőttem, éppen szembe találtam, a másiknak a nyakacsigolyájába hatolt be a kis golyó. Minden képzeletet fölülmúló undorító jelenet következett most. Amint ugyanis a hullákon az első késvágás megtörtént, a szerecsenek a véres hús láttára, mint a kiéhezett fenevadak nekiestek késeikkel s nyersen fölfalták a leszeldelt darabokat, közben, mint a kutyák, egyes falatokért verekedvén. Attól tartottam, hogy a késekkel hadonászó társaság kárt tehet a szép vadász-emléknek Ígérkező kibokó-fogakban; azért RugaRugával és a munyámpárával a szó szoros értelmében leostoroztuk a falkát. Ezután a két fejet a testről lefejtvén, a táborba vitettem a pagazzik egy részével, mig a többit a munyámpára felügyelete alatt a tónál hagytam vissza a kibokók lenyúzása, szétfejtése és táborba szállítása végett. Miután tolmácsom maláriásnak érezvén magát, lefeküdt; nekem gyűlik meg a bajom a sok pagazzival, midőn a fogak kifejtését és kifőzését intézem. Közben nagy rudakon hozzák a többi húst is óriás lárma és civakodás közben; majd a húst konzerválandó, nekifognak a füstöléshez. E célból négy darab egy-egy méter hosszú, végén villás karót négyszögben a földbe dugnak, majd a villákba rakott ágak segélyével egy négyszögű keretet készítenek, erre egymás mellé pálcákat raknak és kész a rostély, amelyre a hosszú sávokba szeldelt húst teszik, alája pedig füstölésre alkalmas tüzet raknak. Az ily módon füstölt hús, mint később tapasztaltam, a legnagyobb hőségben is 10—12 napig élvezhető, romlatlan marad. Egész éjjel égnek a tüzek a rácsok alatt. A pagazzik között élénk sürgés-forgás, tere-tere folyik és csak éjfél felé áll be az éjjeli csend, amelyet csak a vadhússal untig jóllakott pagazzik horkolása zavar. A távolból egy hiéna üvöltése hangzik; egy másik válaszol neki; közben egy sakál kacag; majd egy második, egy harmadik. A hangok mindjobban közelednek, mig végre a hús-szagtól idecsalt ragadozók kísérteties hangversenyétől visszhangzik az erdő. Viradatra, mint egy varázsjelre, mind elhallgatnak az éjjeli fenevadak.