Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

IV. Ufíiumiból Kondoába. - Kifáru

UFFIUMIBÓL ICONDOÁBA 131 (szákula) természetben, vagy pedig pénzben négy pészát (5 kr.) kap kosztpénz gyanánt (pozó). Hogy ne legyen elszámolásom velük, fizetés és koszt fejében tíz rúpiát fizettem havonkint; a lőtt vadat (nyámát) ráadásnak kapták. Az indus és az arab kereskedők, midőn ezt később a karaván-uton megtudták, nagyon zokon vették, hogy igy elkényeztetjük mi európai utazók a benszülötteket és megrontjuk az ő üzletüket. Az afrikai kereskedő és telepes ugjmnis nem igen fizet havonta három-négy rúpiánál többet és szakula gyanánt fejenként és naponként négy pesza értékű banánát, cukornádat vagy kukoricát ad a benszülött porternek. De meg is tudják becsülni az igazságos bánásmódot és nagyon hálásak tudnak lenni. Akad közöttük is kivétel bőven, de ezekkel kegyelem nélkül kell elbánni elijesztő példaként és akkor minden rendben van. Mindezeket az Afrika belsejében teherhordó, samba-munkás, vagy szolga gyanánt alkalmazott vanyámvézi négerekről mondom. Egészen más a tengerparti városokban tartózkodó, a civilizáció előnyeit már sejtő, de tévesen felfogó .néger, aki az emberiség salakját képezi. K í f á r u. Április 9. Naplómban, amelyet a száfári-lámpásom körül rajzó töménytelen bogár dacára mindig esténkint jeg}

rezgetek, e nap történetét ezzel kezdem: „Legszerencsétlenebb napom". De volt is részem a bajban elég bőven. Reggel felszedtem a tábort és a száfárit nyugat felé irányítom, a •Gurui oldalán egy kimagasló nyereg felé. Magam hétkor indulok Murruoval együtt és egy csapat impalát, melyet már a táborból láttam egy hegyoldalban legelni, bokrok és termita-kupok segélyével szerencsésen 50 lépésnyire becserkészek. Mind suta, csak egyetlen bak szarvai kandikálnak ki a magas fűből. Mintegy félóráig lestem itt, hogy a bak felkeljen. Végre egy suta nagyon is közelembe jő, felém néz és nagyokat prüszköl. A többi is gyanakszik, magasra emelt fejjel, kecses mozdulatokkal közelednek felém, folyvást prüszkölve, szimatolva. Végre az egyik meglát, nagyot fuj és elugrik; a többi utána. Erre az én bakom is fölkel és én elhibázom. Nemsokára még egy impalát és egy hartebesztet hibázok el; végre sikerül egy erdős domb tetején egy bikát lőnöm. A száfári éppen a hegyoldalban halad; meghagyom tehát Murruonak, hogy pagazzikat .hívjon ide a vadért, mig én beljebb megyek a völgybe, ahová azután 9*