Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

III. Arusából Uffiumiba. - Bana Mganga

I ÁRUSÁBÓL UFFIUMIBA 10 i Étrend: Hartebeeszt-leves rizszsel. Rántotta parmezánnal, Impala-sült vegyes salátával. Cukorborsó, svallavelő-pirítóssal. Frankolin-sült betolt gyümölcscsel. Plumpudding (konzerv), Vegyes gyümölcs. Feketekávé, cognac. Olasz vörös bor. Whyski és szóda. Ez mind jól volt elkészítve, de a haszontalan Muza, hogy bosszantson, már tegnap kiadott szigorú parancsom dacára nem sütött friss kenyeret, ugy hogy kiszáradt kenyéren koptattuk fogainkat. Az ebéd vége felé egy töpörödött vén asszony közeledik fiatal leányok kíséretében, akik mézet és mindenfele gyümölcsöt hoznak banánakosarakban. Bana-Mganga bemutatja, hogy ez a jumbe anyja, aki ajándékokat hoz. Nagyon dicséri az öreg asszony eszes voltát, akinek tanácsát a jumbe minden fontosabb ügyben kikéri.* Akörülkuporgó miniszterek a jumbéval együtt felkelnek és nem ülnek le addig, mig az öreg asszony fia székét el nem foglalja. A széket, amelylyel én kínálom meg, köszöni, de nem fogadja el; ugy látszik, igy hozza ezt magával az afrikai illem. RugaRuga utján nagyon megköszönöm a kitűnő gyümölcsöt s miután kínálatomra egy csésze kávét megivott, fölkel és kifejezi reményét, hogy * Később hallottam, hogy a jumbe-anyák fölkelések alkalmával is szerepeltek. Ugyanerre mutat Paul Reichard elbeszélése is. („Deutsch-Üst-Afrika." 179. 1.) „A Dar-esz-Szálámból a lázadó jumbe, Siudo ellen küldött második katonai expedíció is céltalan maradt, azaz inkább nevetséges eredménynyel végződött. A csapat vezetője Behr volt, fia annak a Behr grófnak, aki a gyarmati ügyekért oly melegen érdeklődött. Amint Sindó sámbájához megérkeztek, egyszerre csak fölhangzik az élen menetelő aszkárik lármája és káromkodása. Mikor a parancsnok megnézi a zaj okát, a sámba közepén egy az aszkáriktól körülfogott vén asszonyt lát, aki lobogó fehér ruhában, egyik kezében bottal, a másikban késsel veszett fúriaként támad a katonákra. Ezek inkább tréfára vették a dolgot és, noha már kettőt megsebbzett kózülök, nevetve körültáncolják a vén banyát, aki folyton „Mama Siudó ! — Mama Sindó.'" ordítással hadonászott maga körül. Behr megjelenése véget vetett a nevetséges jelenetnek. A katonák egy gyékényt dobtak hátulról Sindó anyjának fejére és lefegyverezték az őrjöngő boszorkányt, akit aztán fogságba hurcoltak. Később menekülni próbált a dareszszalámi börtönből, a mennyiben sikerült neki a rácscsal elzárt szelelő lyukat annyira kibővíteni, hogy már egész felső testét keresztültolta a nyíláson. De a zajra odajött őrszem puskatussal nyomta vissza és ettől kezdve láncra kellett verni Mama Sindót, hogy a további szabadulási kísérleteknek elejét vegyék.