Damaszkin Arzén: A mászái fennsíkon / Budapest, [Budapesti Hírlap], 1906. / Sz.Zs. 1423

Bevezetés.

BEVEZETÉS / Az egy évi fizetés körülbelül fedezte az útiköltséget és igy Madarász dr. nagy örömére minden akadályt sikerült elgördíteni. Igen ám! De arról egészen megfeledkeztünk, hogy gazda nélkül kötöttük meg a vásárt. A jó Katona az egész idő alatt buzgón iparkodott román ajkü tanítványaiból magyar hazafiakat faragni, mit sem gyanítván az alkudo­zásokról, amelyeket az ő bőrére folytattunk. Telegrafáltunk tehát neki. hogy mily feltételek alatt és mikor jöhet Afrikába? Még aznap megér­kezett a rövid válasz: „Azonnal, bárminő feltételek alatt." így jutott Kittenberg Katona Kálmán a Kilimándzsáró vidékére, amelynek faunáját még ma is ernyedetlen szorgalommal és odaadással gyűjti a Magyar Nemzeti Muzeum számára. — — — Éppen karácsonyeste volt, mikor végre Budapestről elutaztunk. Midőn anyámtól, testvéreimtől elbűcsűztam; midőn utolsó kézszorítást váltottam Veletek, Kedves Barátaim, kik oly figyelmesek voltatok engem tömegesen a vasútra kisérni: éreztem, hogy olyan kincset hagyok vissza, aminőt sem Afrikában, sem máshol a világon többé föl nem találok. Nektek ajánlom e könyvet! Fogadjátok oly szíves barátsággal, mint amily szeretettel gondoltam én Reátok utamnak jó és rossz napjaiban; sőt még akkor is, mikor itthon, komor őszi estéken naplójegyzeteimet rendezgettem ez útleírás számára. Nézzétek el a szaggatott, naplószerű elbeszelés fogyatékosságait! Hunyjatok szemet gyakorlatlan Írásmódom hibáin! Gondoljátok meg, hogy a Ti nógatástokra cseréltem fel rövid időre tollal a fegyvert és igy ez útleírás megjelenéseért részben Ti viselitek a felelősséget! Végül még arra kérlek Titeket, ajánljátok könyvemet ismerőseitek szives pártfogásába; mert jövedelme K. Katona Kálmáné, aki huszonegy­éves korában otthagyta biztos állását, hogy egészségét, életét nemes hevülettel a magyar tudományosság szolgálatára szentelje. Temesvár, 1905 december 24. Damciszkin Arzén.

Next

/
Oldalképek
Tartalom