Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

Fogoly

96 Később a gyakorlottabb lövészek adhatják azon előnyt a kevésbbé gyakorlottaknak, hogy a két szárnyra állanak, s csak akkor lőnek, midőn a közép elhibázta, vagy a már szétrobbantott falka egyes foglyai oldalvást és mindenféle irányban szanaszét széledeznek. Annyi való, hogy könvnyebb találni az egyenes irányban előre, mint a keresztben repülő foglyot, már csak azért is, mert a keresztben repülő kisebb czélpontot nyujt,sagöbecs hamarabb kikerüli, másfelől nagyobb sebességet is kiván a czélbakapásban. Ha egyáltalában semmi szél sem lengedez, forró dél tájban abba kell hagyni a vadászatot, mert ilyenkor száraz, kemény vagy poros földön agyonfárad a legjobb kutya, a nélkül, hogy szagot érezne, a hőség és fáradság pedig szintén tébolyodottá teszi. Csak ha egy kis szellő lengedez, lehet a vadászatot még a legnagyobb melegben is erőszakolni. A fogoly többnyire alacsonyan, alig embermagasságon felül repül, azért már annálfogva is, mert a lövészek többnyire sűrűn állanak, nagy óvatosság szükséges. Például, ha valamely lejtős helyen vagy hegyoldalon történik a hajtás; a hegy oldalában fölrebbenő s a hegy éle felé szálló fogoly az ott járó lövésznek épen víz irányában lehet, és ha bokros a hely, a vigyázatlan tüzes puskás hamar bajt okozhat. Néha egy-egy falka az erdőnek lábasabb részében költ, oly részletben, hol a vágás többé nem bokrokból, de sudaraikban érintkező szálfákból áll, s így, hogy úgy mondjam, az erdő be van tetőzve. Az itt fölvert falka nem szállhat a fák tetején fölül, hanem sötét és beláthatlan közeikben a lombok alján repülnek, hol a lövés szintén lehetlen. Az ilyen falka, úgyszólván el van veszve a lővadászra nézve, mert azokra e helyen vadászni épen nem s hébe-hóba egyet elejteni közölök csak ritkábban lehet. Az ilyen falka megejtésének csak egy módja van.