Cserszilvásy Ákos: A vadászat mestere. Önképző gyakorlati útmutatás a vadászat kedvelői számára. Budapest, 1896. / Sz.Zs. 1472

Lövészeti általános szabályok

Lövészeti általános szabályok. A sok vadat tartalmazó nádasok képezik a lövész legalkalmasabb, leggyorsabban sikerhöz vezető iskoláját. Itt kinálkozik legtöbb alkalom vadra lőni; másrészt pedig a víz színére vagy kissé föléje tett lövésekből tájékozhatja magát a kezdő lövész, hogy hol hibázott, a szerint a mint lövése a vadon innen vagy túl, elől vagy hátúi vágta meg a vizet. Azonban, ha erre nincs hamarjában alkalom, gyakorolhatja magát a kezdő a közönséges madarakon, például fecskéken, melyek bevárnak. A fecske nehezen löhetőnek tartatik, és mikor a levegőben fönn összevissza czikáz, valóban nehéz is az; de legtöbbnyire a földet vagy a vizet szántja, és bárminő sebesen repüljön is ilyenkor, meglövése épen nem nehéz, sőt a könnyebbek közé tartozik — arra nézve tudniillik, ki a keresztben való lövés titkát tudja és fortélyát sajátjává tette. Mielőtt azonban valaki röptében tanulna lőni, természetesen legelébb czélba, azután álltában, később lassabban mozgó tárgyra próbálkozik. Mindenekelőtt tanulja és szokja meg jól, erősen képéhez szorítani puskáját, mert ha az erős fogáshoz jókor nem szokik, a laza tartás mellett puskája rúgni és hibázni fog. Szokja meg a puska elsütését minden legkisebb idegrázkódás nélkül, és ha tapasztalja, hogy nyitott jobb sze-