Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

V. Christiania

94 fekvésénél fogva a kereskedelem is. Manapság lakói megszázszorosodtak, sőt a 130,000 lelket is felülmúlják; az építkezés nagy arányokat öltött és némileg a külső csinnal is számolt. Rövid fejlődése azonban még igen meglátszik; üres terei, viskó a paloták mellett, zig-zug keskeny-széles utczái külsejének a harmóniát nem bírják megadni, csak az újabb városrészekben s főleg a nyaraló modorban épültek közt találjuk azt meg. Azt a pezsgő, eleven, sokszor könnyelmű életet, mi nagyvárosainkat majdnem kivétel nélkül jellemzi, itt hiába keressük Az élénkség, mely utczáin uralkodik, üzletszerű, inkább a kereskedelem körül forog. Kávéházai, sörcsarnokai vagy más ilyféle mulatóhelyei alig vannak; külszínes, hatalmat, előkelőséget csillogtató vonás egészen hiányzik belőle s nem látunk fényes katonacsapatot, robogó úrihintókat, aranysujtásos portásokat, inasokat, hanem csak azt az északi csendes szürkeséget, szokásokban, életben, melyet ha nem egészen a magas fekvés, de mindenesetre a kormánytól le az utolsó emberig, mint egy gondolat nyilatkozó demokratikus felfogás, önkénytelenül megteremt. A mit a vasárnappal mulasztottunk, azt másnap pótoltuk, értem a különféle boltok megtekintését. Nemcsak mivel még többféle bevásárlást akartunk tenni, hanem mivel az itteni kereskedések, áruik különlegessége, jellemzősége és szépsége folytán igen is megérdemlik a figyelmet, sőt tanulmányozást. Hamarosan feltűnik az idegennek a sok ékszerárus bolt, melyek kirakatait dúsan betölti a temérdek «csingilingi ékszer» szebbnél-szebb, fínomabbnál-fínomabb készítmény; ezüstdrót végtelen csavarodásokban, kicsi tányéralakú lelógó függelékek, sajátos formák, különleges helyet biztosítanak nekik. Némileg emlékeztetnek ugyan több déli nemzet által viselt ékszerekhez, de eredeti bélyegük erősen rajtuk van, s azt a múltból birják, mely hason tárgyak között semmi közös