Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

V. Christiania

86 egyszerű, belül azonban elsőrangú modern igényeknek berendezett Grand Hőtel-ban szálltunk meg s tágas szobánkban csakhamar felmelegedtünk, de azután rögtön indultunk egy kis körútra, megnézvén a mit látni lehetett. Annyiból nem jó időben érkeztünk, mert vasárnap volt, a norvégek pedig mint buzgó lutheránusok szigorúan tartják ennek jelentőségét, akár csak az angolok. Minden munka szünetel ilyenkor, minden bolt, kirakat csukva van s csak a templomba sereglő nép hoz némi élénkséget a csendes utczákba. Végig mentünk a hosszú Kari Johanns-gade-n, mely Christiania «váczi utczája», megnéztük az egyszerű nagy homlokzatú. emelkedésen fekvő királyi várt, az Eidsvold-tér mellett emelkedő «Storthing-palotát», mely sokkal csinosabban, határozottan czifrábban épült, majd elmentünk a barátságos szép kikötő lobogódíszt öltött hajóihoz, végre felhágtunk Akershus várába, mely ugyan mostanság, bizonyos szertári jelentőségén kívül alig fog egyhamar másként is szerepelni. Erődítési műveinél, sánczainál többet ér a kilátás, mely róluk a környékre esik. A vár körül láttam egy csapat királyi testőrt. Ez a testőrség itt Norvégiában korántsem képez külön csapattestet, s nem is versenyezhet az európai udvarok egyik testőrségének fényével, pompájával. Az egyetlen norvég vadászezred egy-egy százada felváltva mintegy testőrségi szolgálatra van rendelve s ez idő alatt Christianiában állomásozik, így kapja meg az udvar j havi itt időzése alatt, a katonai jelleg egy kis sugarát. Egyenruházatjuk sötétszürke nadrágon két széles fehér oldalsáv, sötétkékszürke kabáton vörös hajtóka és fehérszegélyű fűzöld vállrojtok; félrecsapott kalapjukon lófarkforgó leng. Délfelé az egyetemre kerültünk, mely hármas nagy épület. Középső része, lépcsőzetével és antik oszlopcsarnokával a mi nemzeti múzeumunkra emlékeztet. Ebben van a zootomiai és zoológiai múzeum elhelyezve. Az