Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

XVI. Throndhjem – Bergen

402 A Christiansen-erőd körül néhány madarat is észleltem, sármányi — Emberiza citrinella, — háj verebeket, nagy csapatokban seregélyeket és parti fecskéket, sőt néhány csapat vijjogó fecskét — Cypselus apus — is, a mi megkapta érdeklődésemet, mert tudnivaló, hogy ez a madár egyike legelső ősszel távozó vándorainknak s megfigyeléseim szerint vidékünket augusztus elején már elhagyják, s itt noha már jul. 31-ét irjuk, még nagy számban röpködnek otthonuk táján. Míg felmenet a meredekebb helyeken kocsisunk szokás szerint leszállott s gyeplőn vezette fel a fogatot, meg-megpihentetve a kis norvég pejt, addig lemenet víg ostorcsapások közt őrületesen száguldoztunk s villámgyorsan repültünk a Bnttania-sihWó elé, hol megvacsorázván, visszatértünk a «Sirius» fedélzetére, melynek képe egészen megváltozott; a régi utasok majd mind elhagytak, helyüket idegen alakoknak engedve át. Éjfélkor indultunk ki Throndhjem kikötőjéből s daczára, hogy az ég tiszta volt, esti szürkület szállott a vidékre; kigyuladtak a két hónapig nem látott lámpák. Mire felébredtünk — aug. i-én — hajónk már a Christiansund előtt fekvő szigetközökben kanyargott s nemsokára a négy szigeten fekvő hires kereskedő város kikötőjében bocsájtotta le vasmacskáját. Temérdek kisebb-nagyobb hajó várakozott már a Siriusra, melyek szinte roskadásig egyforma ládikákkal voltak megrakva. A gőzdaru munkához látott s emelgetni kezdte a rakodmányt, mely a ládákra égetett Bacallao seco név után csupa tőkehalat, a szárított Klepfisk-t tartalmazott. A rengeteg hal Spanyolországba vándorol, hogy e katholikus állam híveinek böjti szükségletét kielégítse. Egy pár kisebb hajó hordóhalat is — sardellát, heringet — hozott s a Siriusnak volt mit nyelni, a sok holmit