Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

X. A legészakibb Európában

20 I kitömött nagy «gabmagak» sarukat tartották meg. A lapp nők azonban mereven megmaradtak ősi öltönyükben, csak­hogy a délibb vidékeken lakó lapp női főkötő mellett sokan a Finnmarkenben divatozó fejdíszt hordják. Ez némileg hason­lít a rendes színes posztóból való főkötőhöz, csakhogy búb­ján czifra varrású, kékposztóval bevont fataraj emelkedik ki, miáltal formára hasonlít a dragonyossisakhoz. A hegyi lapp «fjeldlappé|» egyetlen alakjával találkoztam csak, ez termetre is erősebb, megjelenésben hasonlíthatlanul szebb volt, mint a kikötőben saját hajóikon vagy a parton czigány­módra összetákolt vászon sátrakban lakó, napszámból és ha­lászatból tengődő atyafiai. Míg azonban a Hardstadthavnban, Tromsőben látott hegyi lappok csúcsos végii sapkát viseltek, ennek fejét négyszögletű, dsidásczapkához hasonló kékszinű föveg borítá, melyet majd négy ujjnyi széles vörös körsáv tar­tott a fejen. Az oroszok nem számolhatók Hammerfest megtelepedett lakosságához, azonban az év egy jó részében mindig tekinté­lyes számban találhatók itt. Kereskedelem, árucsere csábítja őket ide főleg tavaszkor és nyáron, mikor különösen Archan­gelből érkezve, otromba formájú, cyrillbetüs feliratú, két­háromárboczos hajóikon hónapokat töltenek az itteni ki­kötőben. Az éppen itt időző orosz hajók legénysége rögtön föltűnik. Rövidszárú csizmába türt bugyogót, majdnem térdigérő, övön kötött köntösszerű kabátot viselnek, hajuk parókaszerűen a homlokba fésült s hátul tarkóig érő, végén egyenesre nyírott. Behozottáruik főleg liszt, hüvelyes vetemény, kötél, vitorla­vászon, háziiparkészítmények, fa, melyekért tökehalat és herin­get visznek haza. Egy font liszt fejében rendesen 3—4 font hal jár s minthogy a fogyasztás Hammerfesten elég nagy, mert

Next

/
Oldalképek
Tartalom