Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431
X. A legészakibb Európában
térig terjed. A város a sziget északnyugoti öblözetét foglalja el s nagyobbik része — az alsóváros — egy kis földnyelven benyúlik a tengerbe, ezt egyetlen utcza köti össze a felsővárossal, mely pár egyenközű, lépcsőzetesen épült utczáival az egész háttért elfogó « Snellen» (nyereg) magaslat oldalához simul. Északon egy keskeny földnyelv «Fuglenaes» (madárfok) terjed előre, végén világító házzal, legmagasabb pontján pedig a vasrácscsal kerített «meridián-oszloppal», mely kőemlék tetején rézsut helyezett bronce-földgömb nyugszik, alatta az ismeretes fejszés oroszlánnal, a norvég czímerrel. Ez az emlék híven őrzi azon 36 évi munkát, melyet az innét egész a dunamenti lsmailig terjedő délkör fokainak felmérésére, a norvég, svéd és orosz kormány megbízásából, e három nemzet mérnökei fordítottak. A kőoszlop nyugoti oldalán norvég nyelven keleti oldalán pedig latin nyelven van megőrizve az emlék jelentősége. A latin felírás szó szerint így hangzik: Terminus septentrionalis arcus meridiánt 2y20 quem aide ab Oceano arctico ad ßuvium Danubium usque per Norvégiám, Suecicam et Rossiam jussu et auspieiis Regis Augustissimi Oscar I et Imperatorum Augustissimorum Alexandri I atque Nicolai I annis MDCCCX VI ad MDCCCLII continuo laboré emensi sunt trium gentium Geometrae. Latitude 70° 40 ir3". (A 2 5'20 délkörnek északi vége, melyet a Jegestengertől a Dunáig, Norvégián, Svéd- és Oroszországon keresztül Oszkár király és I. Sándor, továbbá E Miklós czárok parancsából 1816—1852. évekig folytonos munkában e három nemzet mérnökei mértek ki. Szélesség 70° 40' 1 1'}".) Ez a vékony földszalag még arról is nevezetes, hogy 1823-ban itt végezte az angol EDWARD SABINE híres inga-és földdelejességei kísérleteit.* Ismeretes ugyanis, hogy a közönséges másodpercz * V. ö. CAVERING útijelentése : Edinburgh New Philosophical Journal Apr.— Jul. I8JO, p. I — JO és SABIN munkája: An Account of experiments to