Chernel István: Utazás Norvégia végvidékére, 57 eredeti képpel / Budapest, Franklin, 1893. / Sz.Zs. 1431

VII. Halomszigetek közt észak felé

129 jegyzékével. Magyarország iránt szintén érdeklődést tanúsítottak, elbeszélték, hogy királyasszonyunkat ismerik s Mr. CORBET királynénk angol falkavadászatain részt is vett. Drnnaeső szigete mellett elhajózva Lőtken szigetének tartunk, mely a Ranenfjord torkolatában fekszik. A madárélet erre felé mintha jóval megélénkült volna. A szigeteken elszórt vörös faházikók előtt fekvő öblöket egészen ellepik a sirályok, egy előreszögellő sziklafalat azonképpen megszálltak, temérdek fehér pontokként rajzolódva a sötétszürke háttérre. Tehát madárhegyek táján járunk. A dunnaludak minden alkalmas ponton úszkáltak, vagy totyogtak a parti kövek közt, a szigetekről áthallatszott a piroslábú víziszalonka —• Totanus calidris.— füttye s a kis szélkiáltó — Numenius phasopus — felismerhető közelségben szállt el a hajó mellett. Vacsora után 'Aio-kor horgonyoztunk Lőtken szigetén Kobberdal-ná\, mely egy kis öbölben fekszik. Előtte lekerekített, egyik részén magasabb, a végén a tengerbe lankásodó halomsziget emelkedik, a magasabb oldalra pirosra festett lábas épület támaszkodik, melyre lépcső visz fel, a hová ladik van kikötve. A házikó kicsiben, de egészen abban a modorban van építve, mint a raktározók. Magán a szigeten kőből és deszkából, kicsi ládikaszerű üregek vannak fölös számban s négyszögletű bejáróik a távolból fekete pontokként sötétlik felénk. Akárcsak egy megkövesült hangyaboly — olyan a szigetecske. De a rajta uralgó élet lakottságra enged következtetést. Észak gazdaságilag oly nevezetes madara, a dunnalúd költ azokban az emberkéz készítette mesterséges odúkban, tehát megkapjuk fogalmát egy mintaszerű «Aedérholm-nak», dunnalúd gazdaságnak 19-ik kép). Különös érzelmek és gondolatok keletkeznek bennünk. Gazdag birtokost képzeljünk magunknak, kinek fekvősége alig pár holdnyi sziklasziget a tenger hullámai közt. A gazdaChernel: Utazás Norvégia végvidékére. 9