Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

Az örök harcz.

AZ ÖRÖK HARCZ. M eleg szél leng édes suttogással a fák üde­zöldlombjai közt. Megrezzen a levél, nyiló rózsa reszket az arany napsugár mámoros csókjától. Illatos párázat tölti meg a léget, melyet sebes szárnyú madár hasit végig; moz­dulatlan csend, felséges nyugalom uralja a tájat. A nagy természet talán imádkozik? Szívve­rését hallom, leheletét érzem. A kinyilt virá­gok ékeskedő kelyhén fölzeng az orgona: halk zsongása hallik a zümmő méhek szárnyas kórusában. Szines lepkék szállnak, játszva űzik egymást az orgona bokordús virágzatáig; ott aztán pihennek, szívják édes mézét, kábitó illatát s kéjtől részegülten, bágyadtan lengetik hímes szárnyaiknak selymes vitorláját. • 99 —

Next

/
Oldalképek
Tartalom