Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

Hazatérés.

távoli tavakban brekegnek az apró békák, ennek a hangja tölti be a levegőt köröskörül a láthatár felöl. A két kis fecskének jó altató zene a békák brekegése; oly nyugodtan ülnek, hogy még a levél sem mozdul meg mellettük. Épen az ablak alatt van az orgonabokor. Onnan figyelem őket. Olyan vékony ágon ülnek, mint egy jókora kötőtű. Csak bámulom, hogy el nem hajlik alattuk. A nőstény már alszik. Nyakát a tolla közé hűzza, csak gesztenyepiros homloka látszik ki belőle. A hím még ébren van. Ha kutya vagy macska szalad el a kerítésen kívül, az egész teste vékonyabbra nyúlik az ijedtségtől ; de ha ember jár a bokor alatt, ha meg is sodorja kalapjával az ágat, attól nem fél. Jó ismerősök ők már az emberrel. Halkan nyitom fel reggel az ablakot. Még alig virrad. A szegény verébre ráfogják az emberek, hogy renyhe, lusta népség, pedig már ily korán reggel fürgén ugrálnak, csiripelnek a fákon. A két fecske még mindig alszik. Előbb a nőstény ébred. Megrázza a csőrét, valami légyszárny tapadt oda, attól igyekszik szabadulni. Kíváncsian körülkémlel, hogy = 96 —