Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710
A Micholeczék csacsija.
No, ezt meg bizonynyal ö látta a nagyoktól, gondoltam, hát úgy kell lenni. Ez a mi tegeződésünk története. Azóta már sokszor kellett volna visszamagázódnunk, hogy újra tegeződhessünk ! Sajnos, hogy míg mi Erzsikével ilyen szépen összefértünk, bátyjával, a Matyival örökösen ellenségeskedtünk. Volt a kertjükben egy olyan magas fehér eperfa, amilyen magasra csak fehér eperfa nőhet (mert a fehér eperfa rendesen magasabbra nö a feketénél). Annak a fának a tetejébe jártak hálni a tyúkok, közte Maty inak egy kedvencz spanyol kakasa. Nem tudom, mivel tartoztam akkor épen a Matyinak, de hogy tartoztam valamivel, hát egy őszi este, amikor már mindakét házban mélységes csend honolt s csak a holdsugarak játszottak az eperfa lombjaival, odalopóztam a fa alá s olyan szépen hasba lőttem a kakast, hogy bizony nem látta meg többé Spanyolországot. A kocsiszínnek a teteje odahajlott az ő udvarukba. Leszállt az első hó, a mezőről behúzódtak a városba a madarak, szállongtak a varjak, ellepték a szekérutat a sármány és a pipiske. Kiállítottam a tetőre a szeges tőrt: — 81 =
