Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

A varjú.

tén, pirosan kivarrott sárga szűrben, kezében furkós bottal, fázós szürkületben munkára igyekszik a tanyai ember. Amint pirosodni kezd a lilás fák mögött az ég alja, megmozdul egy terebélyes fának sürü fekete lombja. Megmozdulnak a fekete lombok: a lomhán ébredező fekete varjak. Károgva emelkednek a légbe és szállnak nyugat felé. Tudja Isten, hová törekszik az a rengeteg sok varjú! Mert arról az egy fáról is sürün szállnak ugyan, de azért ritkul, ritkul a fa s látszik, hogy mégis csak elfogynak; hanem a nyiri erdő felől, mint az égő erdő füstje, vég nélkül szállnak, kavarognak a varjak. Csak néz, egyre csak néz az ember, csak száll, egyre csak száll a varjű, mintha lassan' ként az egész sürü erdő a levegőbe szállna. Valamennyi nyugat felé károg Délfelé, mikor már a dér ingadozni kezd, hogy elolvadjon^ az erőlködő napsugártól, kinn delelnek a varjúk a mezőkön. Egyik kényelmesen lépegetve mezgerél a szántóföl' dön, a másik, egy elhagyott bécsitökön állva, léket dzsobál rajta csőrével. A harmadik gyengén himbálózva a száradó kukoricza' = 6