Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

Reggeltől estig.

amint közel ért a mozdony, felriadt közülök egy sürü seregély-raj s odébb repülve, megint csak letelepedtek a tehenek közé. Együtt kóborolnak a csordával a legelön. A távíró-sodronyon meg-megszáll a billegény vagy a bábaszarka. A billegény, ha közel ér a mozdony, hirtelen hátravetődik s a levegőben megfordulva száll el a drótról; a bábaszarka meg nyugodtan ülve marad. A gólya sem riad meg a nádas szélén; nem is csoda, ha nem zavartatja magát, hisz neki minden békát kétszer kell bekapni. Először, amikor utána kap s narancssárga csőrehegyével derékon fogja, másodszor meg, amikor fejének hátrarántásával a csőre hegyéből a csőre tövibe lódítja. A bűbos banka, amint szedeget az űton, a zakatolásra hegyezi a tolltaréját, mint a kutya a füleit. Egy hossz üt szalad, mintha előbb „svung"-ot akarna venni, azután röppen fel. A nap egyre forróbb sugarakat eregetett a földre. Majd megfőtt az ember a kupéban. Odakint jobbra-balra maradtak el mellettünk az arató csoportok. Akárhány csoport maradt el mellettünk, akárhogy tüzelt rájuk a nap, sohasem vettem észre, hogy csak egy is fel-