Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

Fakult világ.

Az állatvilág is micsoda sajátságos érzéssel áll e nagy temetkezésben! Erős, nagy ösztönnel megsúgta vérük, hogy a víg életnek itt az alkonyata. Az ugarokat fekete sereg, gyászos ruházatú varjak lepték el, ott keresik már sovány eledelöket, azért röpködnek a sertésnyájak nyomában is. A vándormadarak egymásután itt hagyták a mi hajlékunkat. Szárnyra kelt az édes fecske, házi tájaink gyors szárnyú, nemesen érző kis jószága. Olyan nehezen váltunk el tőle, mint mikor hozzánktartozóink közül távozik el valaki, nagy, ismeretlen útra, bizonytalan jövőbe. A darvak, vadludak, gémek, gólyák hosszas tanácskozás után elhatározták, hogy jobb lesz már útra kelni innen, ahol édes a lég a szeretkezés felséges napjaira, a táplálkozás egy nagy időszakára, — de minden megváltozik, mikor az ő vérük is kihűl s a családi élet boldogságának vége. Nagy seregekben kóvályognak falvaink fölött, le-leszállanak ingoványos, mocsaras rétjeinkre, azután fönn, fönn, kibontják szárnyaikat s közelegnek a meleg dél örök derűs ege felé. A vadréczék még várnak; nekik nem olyan sietős az űtjok. Amíg van a tálban, addig II