Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

Vakáczióban.

Kiiit függött a kalitkája a tornácz alatt. Udvaron tyúkok, kacsák, malaczok; a mi szajkónk oly híven utanozta a kakaskukoré' kolást, meg a malaczvisítást, hogy még a tyúkot meg az anyakoczát is tévedésbe ejtette. Pajtásommal volt egy közös füttyünk, meíyíyel egymásnak jelt adtunk. Bizony sokszor kiszaladtam — a mátyás fütyülésére! De mire kiértem, abbahagyta a füttyöt, sőt olyan ártatlan képpel törülgette csőrét a botocs' kához, mintha soha hangot sem tudott volna adni. Betettem egyszer a mátyáshoz egy eleven fiókverebet. A veréb meglapult, a matyi meg felhúzta magasra a fejét, mintha ágaskodna, úgy nézett le rája. A fején borzolgatja felfelé a tollait s egy éles harczi kiáltással, szétter' jesztett szárnynyal — neki a verébnek! Pillanat alatt széjjeldarabolta. De hát ne szaladjunk olyan nagyot az időben. Egyelőre ott voltunk az erdőn; ott szedtük a mátyásfiókokat. Bekötöztük őket a zseb' kendőbe és indultunk hazafelé, azaz, hogy valamerre kifelé az erdőből. Kiértünk a Sós' tóra. Nem tudtuk ugyan, hogy hány óra, de a gyomrunk kegyetlenül korgott. =================== 21 =