Boér Miklós - Führer Miklós: Erdőben, tisztáson , Ellesett apróságok a természet világából / Budapest, Nagel, 1905. / Sz.Zs. 1710

A havason.

az élet és a halál — nem egyéb égési proczesszusnál. — Ha nem lesz többé tűz : elfagy minden világ és csak ha újra kigyúl, következik be az új teremtés. A Mohos-tót óvatosan megkerüljük ; mert azt mondja Sólyom bácsi, hogy ott könnyen lesüpped az ember s aki alatt egyszer megnyílik a tó mohos kérge: meg sem áll a pokol fenekéig . . . A Szent Anna- és a Mohos-tó között indultunk föl a csik-tusnádi havasokra. Dél volt, mikor egy meredek oldalon nagy küzdelemmel fölértünk a tetőre. Kimerülve, éhesen állottunk meg a bércztetőn, ahonnan csupán a végtelen kék eget s a körülöttünk elterülő hóvilágot szemlélhettük. Azonnal óriás tüzet gyujtattunk, hogy megpihenjünk s ebédeljünk. Hatalmas fenyőhasábok sustorogtak, lángoltak, pattogtak előttünk, erős szurok, gyantaillat terjengett körülöttük. Úgy éreztük, mintha az Istenség legfenségesebb templomában volnánk s tömjénfüst szálldogálna a hatalmas oltárról az égre . . . Templom is ez ; minden pillanatban imádságra buzdító nagyszerűségével. A vígan lobogó láng izzó parazsa fölött a = 118